Az ukrán hírszerzés közzétette az illegális krími orosz ásatások adatait
Nyilvánosságra hozta a megszállt Krím félszigeten illegális régészeti feltárásokat végző orosz állampolgárok és az onnan eltulajdonított javak adatait az ukrán katonai hírszerzés (GUR). Az UA News hírportál beszámolója szerint a hatóság a háborús szankciókat nyomon követő portálján tette közzé az érintettek nevét és a Tauriai Kherszonészosz területén végzett pusztítás részleteit.
- Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten illegális ásatásokat végző orosz régészek adatait.
- A Tauriai Kherszonészosz területén zajló nagyszabású építkezések a jelentések szerint jelentősen károsították a kulturális rétegeket és a történelmi környezetet.
- A hatóságok tizennégy ellopott műtárgy, köztük a Boszporoszi Királyság idejéből származó ókori érmék és kerámiák listáját is közzétették.
A GUR jelentése alapján az orosz hatóságok 2020 óta végeznek a nemzetközi jogot sértő régészeti munkálatokat Szevasztopol közelében, a Tauriai Kherszonészosz területén. A tevékenység az Új Kherszonészosz projekt keretében zajlik, amelynek eredményeként 2024 júliusában egy történelmi és régészeti parkot, valamint egy múzeum-templom komplexumot is átadtak.
A katonai hírszerzés adatai szerint a monumentális építkezés súlyosan beavatkozott a helyszín történelmi és régészeti környezetébe. A nehézgépekkel végzett földmunkák a kulturális rétegek jelentős károsodásához és részleges megsemmisüléséhez vezettek.
Az adatbázis megnevezte a projekt megvalósításában részt vevő vezető tisztviselőket és kutatókat. A listán szerepel Natalja Szolovjova, az Orosz Tudományos Akadémia régészeti központjának igazgatója, Ivan Jeszin alapítványi vezető, Makszim Zsukalov, Szevasztopol oroszok által kinevezett kormányzóhelyettese, valamint Larisza Sepko, a donyecki egyetem professzora. A nyilvánosságra hozott nevek között található Nagyezsda Milihina tudományos munkatárs is, aki Alekszandr Butyagin orosz régész helyetteseként vett részt az Állami Ermitázs által szervezett illegális mürmékioni expedícióban.
Alekszandr Butyagin ellen az ukrán hatóságok már korábban eljárást indítottak, a krími autonóm köztársasági ügyészség 2024-ben kulturális örökség jogellenes megsemmisítése miatt emelt vádat, amelyet 2026-ban a háborús törvények és szokások megsértésére módosítottak. A régészt 2025 végén Lengyelországban őrizetbe vették, majd 2026 áprilisában egy fogolycsere keretében átadták Oroszországnak. A GUR tizennégy eltulajdonított műtárgy, köztük egy II. Szauromatész boszporoszi király idejéből (Kr. u. 180–196) származó érme és egy Kr. e. 370 és 350 közöttre datálható feketemázas kantharosz adatait is közzétette a mürmékioni ásatásokhoz kapcsolódóan.
Ez is érdekelhet
A Krím félszigeti Tauriai Kherszonészosz a Fekete-tenger északi partvidékének egyik legfontosabb ókori görög gyarmatvárosa volt. A Kr. e. 5. században alapított település romjai a görög-római várostervezés egyedülálló emlékeit őrzik, amelyek 2013-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek. A szintén érintett Mürmékion a kercsi-szorosnál helyezkedett el, és a Boszporoszi Királyság fontos borászati, valamint gazdasági központjaként működött az ókorban.
A Krím 2014-es annektálása óta Ukrajna és a nemzetközi közösség folyamatosan elítéli a területen zajló, engedély nélküli régészeti beavatkozásokat, amelyek élesen sértik az 1954-es hágai egyezményt a kulturális javak fegyveres konfliktusok idején történő védelméről.
