Sijilmassa – a Szahara kapuja: új kutatások tárják fel a legendás aranyváros valódi arcát
Chloé Capel, a CNRS régésze és az Orient et Méditerranée kutatólaboratórium munkatársa nemrég részletes vizsgálatnak vetette alá Sijilmassa városát – azt a települést, amely egy évezreden keresztül az afrikai kereskedelmi útvonalak kulcsfontosságú csomópontja volt.
A középkori Sijilmassa
Sijilmassa története a Kr. u. 757 körül keletkezett írott források szerint szorosan kapcsolódott az iszlám megjelenéséhez a nyugat-szaharai térségben. A Tafilalet-oázisban alapított város politikai és gazdasági jelentőségéről számos középkori beszámoló tudósított, ám ezek többnyire másodkézből származó feljegyzések voltak. A szerzők ugyanis ritkán jártak a helyszínen, inkább az utazók elmondásaira támaszkodtak. Ennek egyik legismertebb példája al-Bakrī műve, ami a mai napig az egyik legfontosabb forrásunk a település történetéről.
A középkori szövegek Sijilmassát virágzó, gazdag településként ábrázolták. A város jelentőségét növelte, hogy az afrikai bányákból származó aranyat csak a Szaharát átszelő – és Sijilmassán is keresztül vonuló – karavánutakon lehetett eljuttatni az északi célpontokhoz. A város ugyanakkor nemcsak kereskedelmi, hanem gazdasági szerepe miatt is kulcsfontosságú volt, mivel saját pénzverési joggal rendelkezett. Hátrány ugyanakkor, hogy emiatt a történeti források alig beszélnek a város társadalmáról és építészetéről.
Feltárások Sijilmasséban
Ezeket a kérdéseket igyekeztek megválaszolni a területen zajló régészeti kutatások – bár tény, hogy a 20. század első felében a kutatók a régió jobb állapotban fennmaradt lelőhelyeit részesítették előnyben. Sijilmassa romjai ugyanis nagyon rosszul konzerválódtak, ami jelentősen megnehezítette a feltárásokat. Az első ásatások ezért csak az 1970-es években indultak el, majd a 90-es években egy nagyobb marokkói–amerikai projekt is lezajlott, ám a kutatás még így is kevesebb eredményt hozott, mint azt a szakértők remélték.
Ez is érdekelhet
Ennek ellenére a régészek feltártak több épületet is – köztük a város hatalmas mecsetjét –, illetve az is kiderült, hogy Sijilmassa egy igazi, kőből épült város volt. Ezek mellett a régészeti adatok megerősítették azt is, hogy a település a 14. században kezdett el hanyatlani.
Jövőbeni kilátások
A 2024-ben kezdődő, Asmae El Kacimi (INSAP) vezetésével zajló feltárás eredményei remélhetőleg pontosabb képet adnak majd a település egykor virágzó kultúrájáról. Jelenleg a mecset romjait vizsgálják a kutatók, de remélhetőleg a későbbiekben a méltatlanul elfeledett város többi része is kivizsgálás alá kerül.
