Rövidfilmben rekonstruálták Nagy Lajos király palotáit

A „Nagy Lajos rezidenciái” címet viselő történelmi animáció kiterjedt régészeti és történeti kutatásokra épülve mutatja be az Anjou-kori Magyarország kiemelkedő királyi építkezéseit Visegrádon, Budán és Diósgyőrben. A fejlesztési folyamat során a készítők Buzás Gergely régész-művészettörténész szakértői iránymutatásai alapján készítették el a várak és paloták optimalizált 3D-modelljeit. Az építmények digitális felhúzását és textúrázását a korabeli természeti környezet hiteles tájrekonstrukciója követte, figyelembe véve a 14. századi kivitelezők és tervezők egykori építészeti megoldásait.

A YouTube-on is publikált alkotás az első napokban tízezres nézettséget ért el, ami alátámasztja a projekt oktatási célját: a történelem érettségi előtt álló fiatal generációk vizuális megszólítását.

A digitális örökségvédelemre és történelmi animációkra specializálódott pécsi székhelyű Pazirik Informatikai Kft. az elmúlt évtizedben a hazai műemlékvédelem és a múzeumi szektor egyik legfontosabb technológiai partnerévé vált. A cég profiljába tartozik a romos vagy elpusztult történelmi épületek, végvárak és középkori templomok hiteles virtuális újjáépítése, amellyel interaktív tartalmakat, valamint virtuális valóságra (VR) épülő időutazásokat biztosítanak a kiállítóhelyek számára.

A most elkészült Anjou-kori film fizikai térben a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Lapidáriumában nemrég megnyílt, 2026. december 31-ig látogatható „Nagy Lajos király kincsei” című időszaki kamaratárlat részeként debütált, kiegészítve az ott bemutatott eredeti régészeti leleteket, köztük a király aranyforintjait és az Anjou-címeres kályhacsempéket.

A lovagkirály építkezései

Az 1326. március 5-én Visegrádon született I. (Nagy) Lajos az Anjou-ház egyik legjelentősebb uralkodója volt, aki leányágon az Árpád-házzal is vérségi rokonságban állt. Negyvenéves uralkodása (1342–1382) alatt a Magyar Királyság Európa egyik leggazdagabb, legnagyobb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező államává vált. Apja, I. Károly (Károly Róbert) sikeres gazdasági reformjaira és az értékálló valutára támaszkodva Lajos nagyszabású építkezésekbe kezdett, amelyek során a korabeli gótikus építészet legmodernebb európai irányzatait honosította meg a Kárpát-medencében.

A királyi udvar reprezentációs igényeit szolgáló, messze földön híres rezidenciák a 14. századi magyar hatalmi központokat és a lovagi kultúra felvirágzását szimbolizálták. Ezek a monumentális épületek a későbbi évszázadok, különösen a 16–17. századi oszmán hódoltság háborús pusztításai során nagyrészt megsemmisültek vagy romos állapotba kerültek.

A modern technológiával elvégzett 3D-s virtuális rekonstrukciók éppen ezért számítanak mérföldkőnek a történettudományban, mivel fizikai újjáépítés nélkül, a szigorú régészeti leletanyagra támaszkodva teszik ismét láthatóvá és értelmezhetővé a középkori Magyarország elveszettnek hitt építészeti aranykorát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban
• Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben
• Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán
• Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt
• Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
• Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
• Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
• Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
• Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók