Római villa és meroving kori temető – szenzációs leletanyagra bukkantak Luxemburgban

A Luxemburgi Nagyhercegség déli részén, a 2011 óta Schengenhez tartozó Burmerange faluban a régészek különleges felfedezést tettek. Az „Op der Uet” nevű lelőhelyen egy kétezer éves római villát és egy meroving kori temetőt tártak fel. A lelet új fejezetet nyit Luxemburg ókori és kora középkori múltjának kutatásában.

Gallia Belgica határvidéke

A római időkben Luxemburg Gallia Belgica provincia része volt – ami az egyik legfontosabb régiónak számított a birodalom északi határánál. Burmerange a Durocortorum (a mai Reims) és Treveris (a mai Trier) közötti római úthálózat mentén feküdt, így fontos stratégiai szerepe volt.

Egy római birtok fénykora

A villa a Kr. u. 1. században épülhetett. A feltárt romok alapján hatalmas kőfala és gazdasági épülete, fejlett termálfürdő-rendszere, valamint padlófűtése is volt az épületnek. A helyszínen talált evőeszközök, valamint a kelta időszakból származó tárolóedények azt mutatják, hogy a terület folyamatosan lakott volt.
Egy mészégető kemencét is felfedeztek a régészek a lelőhelyen, ami arra utal, hogy a villa nemcsak lakóhelyként, hanem építészeti központként is funkcionált.

A holtak birodalma – a meroving kori nekropolisz

A villa közelében a régészek egy százhuszonhat sírt tartalmazó, meroving kori temetőt is feltártak. A leletek alapján a temetkezési helyet a Kr. u. 5–8. század között használhatták – tehát jóval a római uralom időszaka után.

Folytonosság a változó korokban

A kutatás során a régészek megállapították, hogy a villát többször is átépítették – az épület tehát századokon át megőrizte jelentőségét. A római birtokból idővel középkori település jött létre, amely sokáig megtartotta az antik kultúra egyes elemeit. A burmerange-i felfedezés tehát nemcsak a luxemburgi múlt újabb darabját villantotta fel, hanem a történelmi folytonosságra is egy kiváló példát adott.