Római kori politikai tisztogatás nyomait azonosították Angliában
A Britannia folyóiratban publikált legújabb kutatás fényt derített az angliai Wight-szigeten található római kori Brading villa területén feltárt emberi csontok eredetére. Michael Fulford, a Readingi Egyetem régészprofesszora és kutatócsoportja megállapította, hogy a maradványok egy negyedik századi politikai tisztogatás áldozataitól származhatnak. A felfedezés újabb régészeti bizonyítékot szolgáltat a Római Birodalom britanniai provinciáiban lezajlott hatalmi leszámolásokra és a késő császárkor belső konfliktusaira.
- A Wight-szigeti Brading villa területén feltárt szétszóródott emberi csontok radiokarbonos vizsgálata alapján a maradványok a Kr. u. 220 és 410 közötti időszakból származnak.
- A csontokon azonosított vágásnyomok és a helyszíni érmeleletek alapján megfigyelhető hiány egy negyedik századi politikai tömeggyilkosságra utalhat.
- A kutatók feltételezése szerint a birtok lakói a Magnentius ellencsászár bukását követő, Constantius császár által elrendelt britanniai megtorlások során veszíthették életüket.
A Brading Roman Villa Trust gondozásában álló területen már az 1880-as évekbeli első, John Thorp és William Munns vezette ásatások során, valamint a későbbi évtizedekben is találtak emberi maradványokat, ezek kora és pontos elhelyezkedése azonban eddig tisztázatlan volt.
A kutatók a skóciai Glasgow-i Egyetem bevonásával radiokarbonos kormeghatározást végeztek a csontokon, amely kimutatta, hogy a legalább négy felnőttől, egy tinédzsertől és egy csecsemőtől származó leletek egyazon eseménysorozathoz köthetők a Kr. u. 220 és 410 közötti időszakban. A vizsgálatok során a szakemberek vágásnyomokat, valamint állatoktól származó rágásnyomokat is azonosítottak a vázrészeken. A maradványok szétszórtsága, illetve a háztartási hulladékkal való keveredése arra utal, hogy a halottakat eredetileg sekély sírokba temethették, ahonnan később kutyák és rókák áshatták ki azokat.
Az események pontosabb kormeghatározását a helyszínen feltárt kilencven darab római érme elemzése segítette elő. A numizmatikai leletek alapján egy jól kivehető hiány mutatkozik a Kr. u. 330 és 348 közötti időszakban, amely egybeesik az épületegyüttes lakóinak feltételezett halálával.
Michael Fulford hangsúlyozta, hogy az érmék egy specifikus történelmi kontextusra utalnak, noha a leletanyag önmagában nem tekinthető perdöntő bizonyítéknak. Ez a feltűnő érmehiány a kutatók szerint egy olyan súlyos helyi válsággal hozható összefüggésbe, amely valószínűleg Constans császár Kr. u. 343 telén tett, sietős britanniai látogatását is kiváltotta.
A régészeti leletek és a történelmi feljegyzések együttesen egy negyedik század közepi kiterjedt politikai megtorlásra engednek következtetni. Magnentius trónbitorló Kr. u. 353-ban bekövetkezett vereségét követően Constantius római császár szigorú fellépést rendelt el a britanniai támogatók ellen. Ammianus Marcellinus késő ókori történetíró feljegyzései szerint a császár ügynökei módszeresen felkutatták a politikai ellenfeleket, a gyanúsítottakat bebörtönzésnek és kivégzésnek vetették alá, vagyonukat pedig elkobozták.
A Brading villa egykori lakói valószínűleg ennek a császári leszámolásnak estek áldozatul, amit a főépület reprezentatív tereinek hirtelen elhagyása és a csontokon található erőszakos behatások nyomai is valószínűsítenek.
