Robot találta meg a Biwa-tó mélyén rejtőző jómón kerámiát

Illusztráció

Ősi kerámia a Biwa-tó mélyén

Japán kutatók figyelemre méltó régészeti felfedezést jelentettek be a Biwa-tó fenekén. Egy több mint 10 000 éves, szinte teljesen ép kerámiaedényt emeltek ki, amely a világ egyik legrégebbi ismert kerámiája. A Tsuzuraozaki víz alatti romok közelében talált leletet a japán víz alatti régészet egyik legfontosabb áttöréseként értékelik.

Az igazi történet azonban mélyebbre nyúlik. Az edény nem hagyományos búvárrégészeti módszerekkel, hanem egy új generációs autonóm víz alatti jármű (AUV) segítségével került elő. Ezt a rendszert eredetileg mélytengeri kutatásra tervezték, később pedig a szárazföldi vizek és a régészeti felmérések igényeihez igazították.

Jómón kerámia és a Biwa-tó

A 64 méteres mélységből előkerült edény körülbelül 25 centiméter magas. Hegyes talapzatán finom, vésett minták láthatók, amelyek a korai Jómón-kori kerámiák jellegzetességei. A szakértők a Jinguji-stílushoz vagy a Konami felső réteg stílushoz sorolják, és 11 000–10 500 évvel ezelőttre datálják.

Ezzel ez a legrégebbi lelet, amelyet a Tsuzuraozaki víz alatti lelőhelyen eddig találtak. A helyszínt először 1924-ben azonosították, amikor halászok véletlenül ősi kerámiadarabokat kotortak ki a hálóikkal. Azóta szórványosan kerültek elő újabb töredékek, de a mélység és a rossz látási viszonyok sokáig megnehezítették a szisztematikus feltárást.

A jómón kerámiaművesség kezdetei

A régészek megjegyzik, hogy az újonnan felfedezett edény a Jinguji-stílusú vagy a Konami felső réteg stílushoz tartozó kerámiára emlékeztet. Ez a két forma a Jómón-kori kerámiaművesség legkorábbi, jól azonosítható irányzatai közé tartozik.

A Jinguji-stílusú kerámia a hegyes talpról, a lágy, finoman ívelt kontúrokról és a visszafogott, vésett díszítésről ismert. Ezek a darabok a történelem előtti Japán egyik legkorábbi, tudatosan formált égetett agyagkísérleteit képviselik.

A Konami felső rétegű stílus ezzel szemben inkább a finomított felületkezeléséről, a lineáris díszítőmotívumokról és a tökéletesített égetési technikákról ismert. Ezek az átmeneti szakaszban, a korai Jómón-kor idején alakultak ki. Mindkét hagyomány kulcsfontosságú lépcsőfok a japán fazekasság fejlődésében: az egyszerű használati edényektől az esztétikai és kulturális jelentőséggel is bíró tárgyak felé vezető úton.

A Biwa-tó edénye jellegzetességei alapján pontosan ebbe a sarkalatos korszakba illeszkedik. Kivételes megőrzöttsége miatt különösen értékes a jómón kerámiakultúra eredete és korai változatai szempontjából.

Robotok a Biwa-tó fenekén

A felfedezést egy korszerű, 3D-s víz alatti szkennelőrendszer tette lehetővé, amelyet eredetileg tenger alatti kábelek ellenőrzésére fejlesztettek ki. A négy szinkronizált kamerával felszerelt eszköz képes a mély víz alatti fenék részletes feltérképezésére, olyan pontossággal, amely emberi búvárokkal gyakorlatilag elérhetetlen.

Az októberi felmérés során ezek a víz alatti szkennerek egy 200×40 méteres tómeder-részletet vizsgáltak. A készített modell részletessége a búvár-expedíciók során megszokott dokumentáció tisztaságával vetekszik – mindez a Biwa-tó zavaros, nehezen átlátható vizében.

A kutatók ugyanakkor nem támaszkodtak kizárólag erre a letapogató rendszerre. A felmérés sikere a víz alatti robotika terén elért többéves fejlesztésekre épült, különösen a Japán Nemzeti Tengerészeti Kutatóintézet (NMRI) által kifejlesztett, kifinomult AUV-rendszerekre.

Mélytengertől a Biwa-tóig

Az NMRI autonóm víz alatti járműveit eredetileg mélytengeri küldetésekhez tervezték. Fejlett alakzatvezérlő rendszerekkel, nagy felbontású szonárral és autonóm navigációval rendelkeznek, és többjárműves AUV-flottákban is bizonyítottak. Többek között mélyvízi térképezési feladatok során és régészeti célú felderítésekben is használták őket.

A Biwa-tó régészetében már korábban is fontos szerepet játszott az NMRI lebegő AUV-ja, a Hobalin. Ezt eredetileg a tengerfenék, köztük hidrotermális kürtők vizsgálatára építették, majd a tó mélyebb részein is bevetették ősi leletek felkutatására. A mostani felfedezésnél ugyanazok az elvek érvényesültek: a pontos irányítás, a stabil mélyvízi manőverezés és a nagy pontosságú tófenék-szkennelés.

Ezeknek köszönhetően a kutatók olyan mélységeket tárhattak fel, amelyek a legtöbb búvár számára már nem biztonságosak. Ahogy Ikeda Josifumi, a Kokugakuin Egyetem víz alatti régészetprofesszora fogalmazott, a rendszer „a búvárok által gyűjthető adatokhoz hasonló adatokat szolgáltatott, még 30 métert meghaladó mélységben is”.

A Biwa-tó geológiája mint természetes időkapszula

A 10 000 éves edény szinte sértetlen állapota meglepő. A szárazföldi lelőhelyeken talált kerámiák általában töredezettek, erodáltak, vagy más errodáló folyamatok nyomát viselik. A víz alatti leletek ezzel szemben gyakran évezredeken át védve maradnak.

A szakértők szerint ebben a Biwa-tó geológiai szerkezete kulcsfontosságú. A Tsuzuraozaki lelőhely egy völgyszerű mélyedésben fekszik, helyenként 80 métert meghaladó mélységben, ahol az üledék felhalmozódása minimális. A folyamatos tektonikus mozgások miatt a tómeder egyes szakaszai szabadon maradnak, így a leletek hosszú időn át eredeti helyzetükben őrződnek meg.

A közelben a kutatók hat, nagyjából 1500 éves, a Kofun-kor közepére datált Haji-kerámia edényt is dokumentáltak. Ezek az edények jóval fiatalabbak a frissen feltárt jómón darabnál, de közelségük arra utal, hogy a Biwa-tó ezen része nagyon különböző korszakokban is fontos szerepet játszott.

Mit árul el a Biwa-tó lelőhelye az ősi közösségekről?

A Tsuzuraozaki romokat közel egy évszázada ismerik, mégis sok a megválaszolatlan kérdés. Az 1920-as évek óta több mint 200, a Jómón- és Heian-kor közé tehető kerámiatöredék került elő, de a nagy mélység és a nehéz körülmények sokáig megakadályozták a módszeres, nagy területre kiterjedő kutatásokat.

A tudósok továbbra is vitatkoznak arról, hogyan kerültek ezek a leletek a tó fenekére. A lehetséges magyarázatok között szerepelnek rituális lerakások, süllyedés miatt elveszett tóparti települések, földrengések okozta földmozgások és olyan ősi halászközösségek, amelyeket lassan elnyomott a vízszint emelkedése.

A most felfedezett edény különlegessége, hogy függőlegesen, sértetlenül állva találták meg. Ez a pozíció fontos támpontokat adhat ahhoz, hogy a kutatók megértsék, milyen folyamatok formálták a lelőhelyet, és pontosabban rekonstruálják a környék őskori használatát.

Biwa-tó és a víz alatti régészet új korszaka

A Biwa-tó kutatásának sikere egy szélesebb trend része: a víz alatti régészet technológiai reneszánszát éli. Az NMRI által fejlesztett AUV-rendszerek – a több AUV-ból álló formációk vezérlésével és a valós idejű kommunikációs algoritmusokkal – jól mutatják, hogyan tudja a fejlett robotika biztonságosan feltárni az egykor elérhetetlennek tartott mélyvízi környezeteket.

Kenicsi Jano, a Ricumeikan (Ritsumeikan) Egyetem professzora úgy fogalmazott: „Ez egy olyan felfedezés, amely csak a víz alatt történhetett. A megőrzés, a helyszín és a kontextus olyan betekintést nyújt, amelyet a szárazföldi romoktól lehetetlen megszerezni.”

Mivel Japánban közel 400 víz alatti régészeti lelőhely ismert, az AUV-ok és a nagy felbontású szkennelés integrációja várhatóan felgyorsítja az új felfedezéseket. Ez nemcsak a regionális örökségkutatást alakítja át, hanem az őskori kultúrák szélesebb körű megértését is mélyíti.

A Biwa-tóból származó, több mint 10 000 éves kerámiaedény így nemcsak Japán ősi történelmét rajzolja újra. Egy olyan fordulópontot jelöl, ahol a robotika és a régészet találkozik, és a múltat eddig soha nem látott tisztasággal tárja fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága