Lengyel katonák maradványait és fegyverzetét tárták fel Westerplattén
Több mint 28 000 veszélyes robbanótestet, valamint egy 1939-ben elesett katona feltételezett földi maradványait tárták fel a lengyelországi Westerplatte félszigeten. A gdański Második Világháború Múzeuma (Muzeum II Wojny Światowej w Gdańsku) kutatócsoportjának tizenharmadik régészeti szezonja során a szakemberek az egykori Katonai Tranzit Raktár új laktanyájának területét és az alakulóteret vizsgálták át.
- A gdański Westerplatte félszigeten lezárult az egykori lengyel katonai bázis tizenharmadik régészeti kutatási szezonja.
- A szakemberek közel 28 000 fel nem robbant lőszert és értékes katonai felszereléseket találtak.
- Az ásatások során az 1939-es lengyel helyőrség egyik eltűnt katonájának földi maradványai is előkerültek.
A 2026 áprilisától augusztusáig tartó munkálatok összesen 479 négyzetméternyi területet érintettek a helyszínen. Az 1935 és 1937 között épült új laktanya északi szárnyánál 292 négyzetmétert, míg az egykori alakulótéren 187 négyzetmétert vizsgáltak át. A laktanya területén a régészek felszínre hozták egy fegyverműhely, egy szerelőaknás garázs, valamint egy logisztikai rámpa vasbeton maradványait. A kutatók emellett dokumentáltak egy 20 méter átmérőjű bombatölcsért is, amelyet egy 1945 tavaszán bekövetkezett, hatalmas lőszerrobbanás hozott létre.
A szakemberek által begyűjtött 2700 tárgy közül csaknem 900 darabot minősítettek kiemelkedő történelmi értékű leletnek. A legfontosabb felfedezések közé tartozik egy 81 milliméteres, 1931-es mintájú lengyel aknavető talplemeze. A leletanyagot gazdagítja egy ablakkeret töredéke az eredeti álcázófestés nyomaival, valamint egy háborús sérüléseket mutató lengyel katonai csajka is. A régészek a terület megtisztítása során mintegy 28 000 darab lőszert és veszélyes robbanótestet emeltek ki a földből. A mentesítés során eltávolított eszközök túlnyomórészt Mauser puskalőszerekből és különféle tüzérségi gyújtószerkezetekből álltak.
Adam Dziewanowski régész tájékoztatása szerint a feltárások során sikerült azonosítani azt az eredeti járószintet, amelyet a lengyel védők 1939-ben használtak. Ezen a szinten helyezkedett el a legénység fő harcálláspontja, a katonai óvóhely és a sebesülteket ellátó elsősegélynyújtó pont is.
A múzeumépítési projekttel párhuzamosan végzett munkálatok során november elején egy emberi csontvázra bukkantak, amely mellett lengyel katonai gombokat és egy szuronyt találtak. A felszerelés alapján a szakértők valószínűsítik, hogy a maradványok Mieczysław Krzak legionáriushoz, a félsziget egyik régóta keresett védőjéhez tartoznak.
A Westerplatte területén működő Katonai Tranzit Raktár (Wojskowa Składnica Tranzytowa) legénysége számára a 20. század harmincas éveiben emeltek egy modern vasbeton laktanyát. Ez az épület sikeresen átvészelte az 1939-es harcokat, azonban a háború legvégén a német csapatok által felhalmozott lőszerkészlet felrobbanása nagyrészt megsemmisítette az északi szárnyat.
A hatvanas években a terület topográfiája jelentősen megváltozott, mivel a romok felett alakították ki a Partvidék Védőinek Emlékművéhez vezető aszfaltozott sétányt. Az eredeti katonai infrastruktúra maradványai így évtizedekre a modern burkolat alá kerültek, elzárva a kutatók elől a korabeli nyomokat.
Ez is érdekelhet
A Westerplatte elleni német haditengerészeti és gyalogsági támadás 1939. szeptember 1-jén a második világháború európai hadszínterének nyitóakkordja volt. A viszonylag kis létszámú lengyel helyőrség a nyomasztó túlerővel szemben egy teljes hétig tartotta a félszigetet, amely a lengyel nemzeti ellenállás egyik legfontosabb szimbólumává vált.
A helyszínen 2016 óta zajlanak szisztematikus régészeti kutatások a háborús áldozatok felkutatása és az épített örökség dokumentálása céljából. Ennek a munkának köszönhetően 2019-ben 9 lengyel katona sírját azonosították, akiket 2022-ben katonai tiszteletadás mellett temettek újra, míg 2024-ben 4 kivégzett civil fogoly földi maradványai is előkerültek.
