Új régészeti múzeum nyílt a törökországi Kütahya városában

2026. november 15.-Múlt-kor

Több évezredes történelmi és kulturális örökséget ölel fel a nyugat-törökországi Kütahya városában újonnan átadott Régészeti és Bányászati Múzeum: az intézmény a régió gazdag ókori leletanyagát, a hagyományos kerámiaművészetet és a bányászati emlékeket egyesíti egyetlen kiterjedt komplexumban. Az ősszel megnyílt, tizenhatezer négyzetméteres létesítmény a helyi történelem és etnográfia mellett külön gyermekmúzeumi részleggel is várja a látogatókat.

Összefoglaló
  • A tizenhatezer négyzetméteres törökországi múzeumban több mint háromezer műtárgyat állítottak ki.
  • A tárlat fókuszában Aizanoi ókori városának leletei és az amazonok szarkofágja áll.
  • A kiállítás a szeldzsuk kortól napjainkig mutatja be a kütahyai kerámiaművészetet.

A Mehmet Nuri Ersoy kulturális miniszter által felavatott intézmény gyűjteményének gerincét a környékbeli ásatások során előkerült régészeti leletek adják. A tárlat egyik legjelentősebb darabja az úgynevezett amazonok szarkofágja, valamint a közeli Aizanoi ókori városában feltárt terrakotta figurák sora. A kiállítóterekben helyet kaptak továbbá a Penkalas folyó medréből nemrégiben kiemelt ókori érmék is. A régió történetének korábbi, őskori és bronzkori szakaszait a Seyitömer és a Tavşanlı halomsíroknál folytatott feltárások során azonosított leletanyag reprezentálja.

 

Sevgi Gürdal múzeumigazgató beszámolója szerint az intézmény raktáraiban őrzött, összesen mintegy hatvankétezer-hétszáz nyilvántartott műtárgyból jelenleg háromezer-háromszázat állítottak ki a nagyközönség számára. Az ókori emlékeket bemutató szárnyban a leletek mellett részletes makettek segítik a látogatókat Aizanoi legfontosabb épületeinek megismerésében.

A modellek között szerepel a monumentális Zeusz-templom, az ókori piac, vagyis a macellum, valamint a város egyedülálló, egybeépített színház- és stadionkomplexuma. A tágas főépület az állandó tárlatok mellett időszaki kiállítótermeket, vendéglátóegységeket és múzeumi boltot is magában foglal.

Az új kulturális központ jelentősen kibővítette a város védjegyének számító kerámiaművészetet bemutató gyűjteményét is. Az eredetileg 1999-ben alapított helyi Csempemúzeum teljes anyagát átköltöztették az új komplexumba, aminek köszönhetően a kiállítási tér a korábbinak közel a duplájára nőtt. A kerámiákat bemutató szekció a szeldzsuk korszaktól egészen napjainkig kíséri végig a helyi kézművesség fejlődését. A kurátorok különös hangsúlyt fektettek a 19. századi és a 20. század eleji klasszikus alkotásokra, de a kortárs művészek munkái is helyet kaptak a tárlókban.

A múzeumnak otthont adó Kütahya tartomány területe az ókorban a phrüg, majd a római kultúra egyik fontos központja volt. A kiállítás fókuszában álló Aizanoi a Kr. u. 2. és 3. században, a Római Birodalom anatóliai uralma alatt élte virágkorát. A város gazdasági jelentőségét a gyapjú- és bortermelés, valamint a kiterjedt kereskedelmi hálózat biztosította. A település szívében álló Zeusz-templom Kis-Ázsia egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori szentélye, míg az épület közelében feltárt macellum falain megtalálták Diocletianus császár Kr. u. 301-ben kiadott ármaximáló rendeletének másolatát, amely a korabeli gazdaságtörténet felbecsülhetetlen értékű forrása.

A térség kulturális arculatát az ókori örökség mellett a középkorban betelepülő türk népek kézműves hagyományai formálták át. Kütahya a szeldzsuk, majd az oszmán korszakban vált a kerámia- és csempegyártás egyik legjelentősebb anatóliai központjává, fokozatosan átvéve az ezen a téren hanyatló Iznik vezető szerepét. A helyi műhelyek a 16. századtól kezdve látták el a birodalom mecseteit, palotáit és középületeit a jellegzetes kék-fehér, később pedig a vörös és zöld színekkel gazdagított mázas csempékkel. Az újonnan átadott múzeum e két meghatározó történelmi réteg és a muszlim iparművészet fizikai emlékeit egyesíti egyetlen, modern kiállítási térben.