Ritka felfedezés Ománban: egy késő kőkorszaki táborra bukkantak

A neolitikus lelőhely Ománban

Omán népszerű célpontja lett honfitársainknak a közelmúltban. De a szultánság túlmutat a fehér homok, pálmafa, tenger kombón. Eddig is számos történelmi emlékkel rendelkezett, ám a 2024-ben indított ásatások még több látnivalót ígérnek. A kutatások ugyanis máris eredményesnek mondhatók: a PrehistOman projekt részeként egy neolitikus tábor maradványai kerültek elő Rustaq városától nem messze. A projektet Niccolò Mazzucco, a Pisai Egyetem munkatársa, Khaled Douglas és Nasser Al-Jahwari, a Sultan Qaboos Egyetem munkatársai irányítják. A misszió célja Omán ma még kevéssé ismert őskori megszállásának tanulmányozása. A vadászó-gyűjtögető-halászó életmódra vonatkozó bizonyítékok többsége a tengerparton, a jelenlegi főváros, Muscat és Ja'ln területén végzett ásatásokból származik. Ezért a kutatók az ország belső régiói felé mozdultak el.

Famegmunkálás, kőkitermelés

A Hayy Al-Sarh lelőhelyen összesen mintegy hatvan négyzetméternyi területet tártak fel, és egy tábor maradványaira bukkantak. A lelet kora a neolitikum végére, i. e. 3600-3400-ra tehető. Különösen fontos elem egy feltehetően fából készült, kör alakú kunyhó, amelynek oszloplyukai megmaradtak, amiket aztán ágakkal fedtek be. Ez a házikó nagyon hasonlít a Ras Al Hamra térségében, a tengerparton találtakhoz. Az épület körül különböző égetési helyeket és tűzszerkezeteket fedeztek fel, valamint egy forgácsolásra és kőkitermelésre használt területet, ahol jellegzetes, kétoldalú nyílhegyeket találtak.

Páratlan lelet

„Ez a felfedezés azért bír nagy jelentőséggel, mert Ománban a legtöbb őskori felfedezés a felszínen dokumentálódik, (gyakran) elhanyagolt épületek és műtárgyak maradványai révén" – kommentálta Mazzucco professzor. „A lelőhely rétegtanának jó állapota viszont lehetővé tette számunkra, hogy több mintát gyűjtsünk bioarcheológiai és környezeti elemzésekhez; illetve, hogy radiokarbonos technikával pontosan datálhassuk a maradványokat. A tábor egy szezonális jellegű vizes élőhely közelében helyezkedhetett el, amint azt az előzetes pollen- és geomorfológiai vizsgálatok is jelezték".

Az ásatás során talált nyersanyagok, valamint kagylódíszek alapján úgy tűnik, hogy a Hayy Al-Sarhot elfoglaló népcsoport a tengerparttól az Al-Hadzsar-hegységig, egészen a mai Bisya város területéig vándorolt – légvonalban ez több mint 150 kilométernyi távolság.

A jövőbeli kutatások célja a tábor feltárásának befejezése és új antropológiai struktúrák azonosítása a valószínűleg igen kiterjedt és további területeket érintő lelőhelyen.

A Meteoweb cikke alapján. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház