A nagy szökés igaz története

Steve McQueen (balra) Wally Floodyval, egykori kanadai hadifogollyal, aki részese volt a valódi nagy szökésnek, és technikai tanácsadóként dolgozott a film elkészítésében

A nagy szökés – a terv, amely szinte lehetetlen volt

1944-ben, egy havas márciusi éjjelen több mint 200 szövetséges tiszt készült megszökni a németországi Stalag Luft III hadifogolytáborból. Az ambiciózus terv előkészítése több mint egy évet vett igénybe: alagútásást, hamis igazolványok és ruhák készítését, és számtalan apró részlet gondos elrejtését kellet megoldani, hogy az őrök ne vegyék észre.

A szökésből 1963-ban John Sturges rendezett nagysikerű filmet A nagy szökés címmel, Steve McQueen, Richard Attenborough és James Garner főszereplésével. Bár a film máig népszerű, Jem Duducu történész szerint "az igényes alkotás és a tiszta hollywoodi fantázia sajátos keveréke".

Egy túlélő vallomása – Ley Kenyon emlékei

A valódi eseményeket először Paul Brickhill foglalta könyvbe 1950-ben. Ley Kenyon, aki részt vett a tervben, mint a dokumentumok „sztárhamisítója”, 1977-ben beszélt a BBC Nationwide című műsorában élményeiről: „A szögesdrót mögött leginkább az éhség és az unalom volt borzalmas.”

A film és a valóság között számos eltérés van. Roger Bushell századparancsnok, a terv valódi vezetője, a filmben Bartlett néven szerepelt. Bár a filmben amerikaiak is részt vettek, valójában a szökés idején egyetlen amerikai tiszt sem volt már a táborban.

Stalag Luft III – a szökésbiztosnak hitt tábor

A tábort kifejezetten szökésbiztosra tervezték, homokos talajjal és dupla szögesdrótkerítésekkel, valamint földbe ásott mikrofonokkal. Ennek ellenére Bushell és társai már az építés alatt feltérképezték a területet, és három alagutat („Tom”, „Dick” és „Harry”) kezdtek ásni, hogy maximalizálják az esélyeiket. A foglyok innovatív módon oldották meg a levegőellátást és a kitermelt föld elrejtését is.

A szökéshez szükséges iratok, ruhák és felszerelések előállítása komoly kihívás volt. Ley Kenyon feladata volt több ezer dokumentum kézi hamisítása. 

Bár számos nehézség adódott, aznap éjjel 76-an sikeresen kijutottak az alagúton keresztül. A németek gyorsan nagyszabású üldözést indítottak. A szökés elsődleges célja az volt, hogy lefoglalják a német erőket, ezzel csökkentve azok harci kapacitását.

Tragikus következmények – a megtorlás

A kijutott 76 főből csak három jutott biztonságba. Hitler személyesen rendelte el, hogy ötven elfogott foglyot kivégezzenek. Az áldozatok között volt a terv vezetője, Roger Bushell is. A brutális megtorlás miatt a háború után komoly nemzetközi vizsgálat indult, és 13 Gestapo-tisztet kivégeztek.

Bár a film sok szempontból eltér a valóságtól, Charles Clarke túlélő szerint: „A film nélkül ki emlékezne arra, hogy milyen nagyszerű teljesítmény volt a szökés.”

A bbc.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig