Rejtett bejáratra utalhatnak Menkauré piramisának titokzatos üregei

Menkauré piramisa (Forrás: Wikipédia / Przemyslaw "Blueshade" Idzkiewicz / CC BY-SA 2.5)

A piramis Menkauré fáraó uralkodása idején, Kr. e. 2490–2472 között épült. Ez a három gízai piramis közül a legkisebb, amelynek eredeti magassága nagyjából hatvanöt méter lehetett. Az építmény ma ismert főbejárata (az Óbirodalom legtöbb piramisához hasonlóan) az északi oldalon található – ezért lepte meg a szakértőket a mostani üregek felfedezése a keleti oldalon.

Furcsa kövek a keleti oldalon

A keleti homlokzaton egy különös, simára csiszolt kőtömbökből álló terület keltette fel a kutatók figyelmét. „A kövek négy méter magas és hat méter széles sávban tükörsima felületet alkottak” – írta a kutatócsoport hivatalos közleményében. „Ilyen gondosan kidolgozott felületet eddig kizárólag az északi bejáratnál figyeltünk meg.”

A rejtély nyomában

A furcsaságra korábban Stijn van den Hoven kutató figyelt fel, aki 2019-es tanulmányában felvetette már egyszer, hogy a Menkauré piramisnak rejtett keleti bejárata is lehet. Ezt az elképzelést most a Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói a Scan Pyramids projekt keretén belül alátámasztották. Három év alatt részletes vizsgálatnak vetették alá a területet: elektromos ellenállásmérést, talajradar-vizsgálatot és ultrahangos elemzést is végeztek, hogy minél pontosabban feltérképezzék, mi rejtőzik a piramis falai mögött. Az adatok kombinálása után a kutatók két üreget azonosítottak, amelyek formájuk alapján bejáratként funkcionálhattak egykor – bár hangsúlyozták, hogy a pontos azonosításhoz még számos vizsgálatot el kell végezniük.

A piramisok titkai

Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológusa (aki nem vett részt a kutatásban), a felfedezést „nagyon izgalmasnak” nevezte. Kifejtette, hogy az Óbirodalomban a piramisok bejárata jellemzően az északi oldalon volt, így a mostani felfedezés akár egy eddig ismeretlen építészeti eljárásra is utalhat. A mostani eredmények tehát egyértelműen bizonyítják: több mint 4500 évvel az építésük után is rejtenek még meglepetéseket a méltán híres gízai piramisok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?