Ehnaton: a fáraó, aki egyedül akarta uralni az eget

Illusztráció

Ehnaton: a fáraó, aki az istenek ellen fordult

Ehnaton (eredetileg IV. Amenhotep) Egyiptom XVIII. dinasztiájának fáraója volt. Apja, III. Amenhotep uralma alatt a birodalom hatalmas gazdasági és kulturális központtá vált. Anyja, Tiyi királyné köznépi származása már előre jelezte a hagyományok fellazulását.

Bátyja halála után a trón várományosa lett, és fiatalon örökölte meg a birodalom irányítását. A Théba melletti Malqatában nevelkedett, ahol apja pompás palotavárost építtetett. Itt formálódott Ehnaton vallási gondolkodása, és itt született meg a napisten, Aton kultuszának eszméje.

Az ifjú fáraó uralkodásának első éveiben még a régi rend szerint kormányzott. Ám a karnaki templom hatalmassá vált papsága – élén Amon isten szolgáival – fokozatosan háttérbe szorította az uralkodói tekintélyt. Ehnaton felismerte, hogy a vallás a papok kezében politikai erővé vált. Ezért egy új istent emelt középpontba: Aton, a Napkorong lett az egyetlen isten, aki életet ad minden lénynek. Uralkodásának harmadik évében már Aton nevét vésette a királyi kartus mellé, kiszorítva Amunt az állami kultuszból.

Ehnaton és az új isten: Aton hatalma

Ehnaton idején az egyiptomi panteon több ezer istent számlált. Ő azonban egyetlen istenség imádatát rendelte el: Atonét. A napkorong sugarai az élet szimbólumává váltak, s az isten kezei csak a fáraót és feleségét, Nofertitit érintették. A papok közvetítő szerepe megszűnt – a király lett az egyetlen híd az isten és a nép között. A fáraó ekkor változtatta meg nevét Ehnatonra, ami azt jelentette: „Atonnak tetsző” vagy „Aton kisugárzása”. Ez volt a történelem első ismert monoteista kísérlete.

A Nap városa: Akhetaton születése

Ehnaton nemcsak hitet, hanem fővárost is váltott. Új birodalmi központot alapított a Nílus középső szakaszán, Akhetaton („Aton horizontja”) néven – a mai Tell el-Amarna területén. A város helyét maga a fáraó választotta ki, egy sziklás, még érintetlen völgyben, ahol a nap minden hajnalban a hegyek közül emelkedett fel. Akhetaton területét tizennégy határ-sztélé jelölte ki, és rövid idő alatt ötvenezer ember városává nőtt.

A központban állt a Nagy Aton-templom, amely nyitott udvaraival és napfényben fürdő oltáraival szakított minden korábbi egyiptomi templomi hagyománnyal. A templom kelet–nyugati tengelye követte a Nap járását – az isten jelenlétét így szó szerint beáramló fényként tapasztalták meg.

Az új városban a király és Nofertiti királyné együtt irányította a birodalmat. A művészetben is forradalmat hoztak: a hagyományos, idealizált ábrázolásokat felváltotta a valósághű, olykor torz testarányokat mutató amarnai stílus. Ehnatont hosszúkás arccal, keskeny testtel és előre domborodó hassal ábrázolták – a művészet az isteni és emberi lényeg összemosására törekedett.

A birodalom bukása és az istenek visszatérése

Ehnaton halála után, Kr. e. 1347 körül, a papság és a nemesség gyorsan fellázadt az új rend ellen. Az uralkodó örököse Tutanhamon lett, valószínűleg második feleségétől, Kijától született fia. A fiatal király visszatért Memphiszbe, nevét „Amon élő képmására” változtatta, és visszaállította az istenek sokaságát. Aton templomait lerombolták, köveiket más szentélyek építéséhez használták fel. Az amarnai művészet eltűnt, mintha soha nem is létezett volna.

Ehnaton városa, Akhetaton, néhány évtized alatt rommá vált. De a fáraó neve fennmaradt: az ember, aki először próbálta megérteni az egyetlen isten gondolatát.

Ma a világ legnagyobb vallásai – a zsidó, a keresztény és az iszlám hit – mind a monoteizmusra épülnek. Bár Ehnaton kísérlete rövid életű volt, gondolata a történelem egyik legnagyobb szellemi fordulatát vetítette előre. A „lázadó fáraó” nem pusztán uralkodó, hanem látnok is volt: egy olyan ember, aki 3500 évvel ezelőtt mert szakítani az istenek világával, és a napfényben kereste az örök élet forrását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Magyar katonák diadala a galíciai télben
• Szövetségesekből ellenségek: Olaszország belépése az I. világháborúba
• Útépítés közben világháborús sisakokat találtak Lengyelországban
• Trianon 10 tételben
• „Az ég démonai” – Amikor a német zeppelinek először támadták Londont
• Hősökből áldozatok – kétmillió ló indult csatába