Rejtélyes érme pontosíthatja a velencei Szent Márk-lovak korát
Új távlatokat nyithat a velencei Szent Márk-székesegyház híres bronzlovainak (quadrigájának) datálásában és történeti kutatásában egy eddig elfeledett érme: a kis méretű numizmatikai leletet évtizedekkel ezelőtt fedezték fel az egyik lószobor belsejében, ám a tudományos világ csak a közelmúltban kezdte el behatóan vizsgálni. A felfedezés új lendületet adott annak a több évszázados vitának, amely az ókori szoborcsoport eredetét és pontos korát övezi.
- Egy 1981-es restaurálás során talált, majd elfeledett érme került elő Velencében.
- A numizmatikai lelet az egyik híres Szent Márk-bronzló belsejéből származik.
- A kutatók szerint a felfedezés segíthet az ókori szoborcsoport pontosabb datálásában.
A rejtélyes érmét eredetileg 1981-ben, a négy bronzló egyikén végzett restaurálási munkálatok során távolították el a szobor belsejéből. A lelet ezt követően hosszú évtizedekre a Velencei Nemzeti Régészeti Múzeum raktárába került, és gyakorlatilag teljesen eltűnt a tudományos közösség szeme elől. A tárgyat csak 2021-ben, az olasz kulturális örökségvédelmi hatóság (Soprintendenza) raktárbejárása és leltározása során azonosították újra. A váratlan újrafelfedezés rámutatott a múzeumi raktárakban folyó szisztematikus katalogizálás jelentőségére, hiszen egy látszólag jelentéktelennek tűnő apró tárgy is alapjaiban írhatja át egy világhírű műemlék történetét.
A lelet azonosítását követően Sara Bini, Bruno Callegher és Luigi Sperti vezetésével interdiszciplináris kutatás indult, amelynek első eredményeit a közelmúltban publikálták a Rivista Italiana di Numismatica folyóiratban. A kutatócsoport arra keresi a választ, hogy mikor és milyen céllal helyezték el az érmét a ló testében. Bár a publikáció részleteit és a pontos datálást a szakemberek a novemberi velencei konferencián, a Dózse-palotában tervezik széles körben megvitatni, az érme jelenléte komoly támpontot nyújthat ahhoz, hogy tisztázzák a szobrok keletkezésének és mozgatásának eddigi kronológiáját.
A Szent Márk-lovak a világ egyik legimpozánsabb, és egyben leginkább vándorló ókori műalkotásai közé tartoznak. A négy, egyenként több mint nyolcszáz kilogrammos bronz (pontosabban magas réztartalmú, szinte tiszta rézből öntött) szobor eredetéről és alkotójáról a mai napig nincs egységes tudományos konszenzus. A kutatók egy része a Kr. e. 4. századi görög szobrásznak, Lüszipposznak tulajdonítja a művet, míg mások szerint a római császárkorban, a Kr. u. 2. vagy 3. században készülhettek. Bárhol is alkották meg őket eredetileg, az biztos, hogy a késő ókorban Rómából, esetleg egy görög szigetről Konstantinápolyba (a mai Isztambulba) kerültek, ahol évszázadokon át a Hippodrom, a hatalmas cirkuszi versenypálya kocsikapuját díszítették.
Ez is érdekelhet
A lovak sorsa az 1204-es negyedik keresztes hadjárat során pecsételődött meg, amikor a velenceiek által irányított seregek elfoglalták és kifosztották a Bizánci Birodalom fővárosát. Enrico Dandolo velencei dózse parancsára a négy szobrot hadizsákmányként Velencébe szállították, ahol hamarosan a Velencei Köztársaság hatalmának és gazdagságának szimbólumaivá váltak. Hosszú ideig a Szent Márk-székesegyház főhomlokzatát ékesítették, dacolva az időjárás viszontagságaival. A szobrok vándorlása azonban ezzel nem ért véget: 1797-ben Napóleon francia csapatai Párizsba vitték őket, hogy a Diadalívet díszítsék, és csak a császár bukása után, 1815-ben tértek vissza Velencébe.
Napjainkban a székesegyház homlokzatán már csak a lovak pontos másolatai láthatók. Az eredeti, felbecsülhetetlen értékű alkotásokat a légszennyezés és az oxidáció okozta károk miatt az 1970-es években eltávolították a kültérről, és a bazilika belső múzeumában helyezték el őket, hogy biztosítsák a fennmaradásukat. A bronzlovak kutatása a folyamatos restaurálások ellenére sem zárult le. A most előkerült és vizsgált numizmatikai lelet abban segíthet a kutatóknak, hogy egyértelműbben elválasszák egymástól a szobrok eredeti, görög vagy római kori születésének időpontját, és a konstantinápolyi, illetve velencei felállításuk későbbi dátumait.