Rejtélyes betegség egy középkori lovag csontjain

A közép-spanyolországi Zorita de los Canes várában feltárt középkori lovag csontváza első pillantásra is különleges. A harcban szerzett sérülések mellett a koponya szokatlanul hosszú és keskeny formája egy ritka genetikai rendellenesség nyomát mutatja. A kutatók szerint az, hogy a férfi felnőttkort ért meg, a középkori viszonyok között egészen kivételes túlélési történet.

Felfedezés a Zorita de los Canes várában

A spanyolországi Zorita de los Canes várának 2014 és 2019 közötti feltárásai során több tucat csontváz került elő. A temető a 13–15. században a Calatrava-rend harcos szerzeteseinek temetkezési helye volt. A megtalált maradványok között számos egyénen látszottak erőszakos halál jelei, ám egy csontváz különösen kiemelkedett. A férfi koponyája szokatlanul hosszú és keskeny volt, ami első látásra ritka genetikai betegségre utalt.

Carme Rissech, a Rovira i Virgili Egyetem biológiai antropológusa így reagált a különös leletre: „Nagyon meglepődtem. Soha nem láttam még ilyen koponyát, különösen nem olyat, amely egy lovagé volt.”

A középkori lovag életének nyomai

A csontváz alapján a férfi a negyvenes évei közepén vagy végén járhatott, amikor meghalt. A csontokon látható izomtapadási jelek erős, aktív életmódra utaltak, és két szúrt seb a fején arra, hogy harcban eshetett el. A fakoporsó, amelybe temették, az évszázadok során szétesett, és több csont is elbomlott, de a koponya megőrződött annyira, hogy feltűnjön rajta a jellegzetes deformáció.

A kutatók észrevették, hogy három koponyavarrata idő előtt záródott, ami hosszúkás fejformát eredményezett. Ez a jelenség a kranioszinosztózis, amely a koponya és az agy növekedését is veszélyeztetheti.

A kranioszinosztózis és a ritka túlélés

A csecsemők koponyája több csontlemezből áll, amelyeket rostos varratok kötnek össze. Ezek a varratok azért maradnak sokáig nyitva, hogy a növekvő agy számára legyen hely. Ha valamelyik túl korán összezárul, a koponya rendellenesen fejlődik. A középkorban ennek kezelésére nem volt lehetőség, így a súlyosabb esetek gyakran halálosak voltak gyermekkorban.

A rendellenesség gyakran genetikai eredetű. Az egyik legismertebb formája a Crouzon-szindróma, amely a koponya mellett a szemüreg, az állkapocs és a hallójáratok fejlődését is érintheti. Bár kognitív zavarokat általában nem okoz, speciális orvosi ellátást igényelne.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a pontos diagnózis genetikai elemzést igényelne, de a tünetek alapján valószínű, hogy a lovag Crouzon-szindrómában szenvedett.

Egy különleges túlélés története

A kutatók szerint rendkívül figyelemre méltó, hogy a férfi műtéti beavatkozás nélkül felnőttkort ért meg. „A legtöbb dokumentált eset – különösen a középkorban – gyermekkori” – írták. Ez a középkori lovag azonban túlélt egy potenciálisan életveszélyes rendellenességet, aktív életet élt, és valószínűleg harcban halt meg.

A csontváz tehát egyszerre őrzi egy genetikai betegség nyomait és egy harcos pálya történéseit. A különös koponya nemcsak az egyedi fiziológiai jelenséget, hanem egy ritka, emberi túlélési történetet is megmutat a kutatóknak.