Régészeti szenzáció: óbolgár felirat Nikápoly erődje mélyén

2025. szeptember 2.-Múlt-kor

A Nikápoly erődje idei ásatása különleges felfedezést hozott: egy kőbe vésett óbolgár feliratot, amely a 13–14. századból származik. A lelet új fényt vet a középkori Bulgária történelmére, és kiemeli Nikápoly szerepét a Duna menti örökség megőrzésében és a kulturális turizmusban.

Illusztráció
Illusztráció

Nikápolyi erőd: középkori felirat

Az idei nyári régészeti szezon egyik legjelentősebb eredménye a nikápolyi erődben került elő. A Bolgár Hírügynökség (BTA) beszámolója szerint a 13. század végéről vagy a 14. század elejéről származó óbolgár feliratot tártak fel. A lelet újabb bizonyítéka annak, hogy az erőd egyre fontosabb örökségi helyszín és turisztikai látványosság.

A feliratot a szezon utolsó napján találták meg, éppen akkor, amikor a kulturális minisztérium bizottsága a helyszínt vizsgálta. Venko Ivanov, a pleveni Regionális Történeti Múzeum régésze elmondta, hogy a szöveget egy kőtömbbe vésték, amely egy tavaly feltárt erődtorony része lehetett. Az előzetes elemzés szerint az írást az építkezést felügyelő írástudó, vagy akár a helyi kormányzó készíthette. A kő restaurálását Andrea Andreeva és Nikolay Angelov végzi, megfejtése után a nyilvánosság számára is bemutatják.

Az erőd építési fázisai

A nikápolyi ásatások öt éve zajlanak a kulturális minisztérium és a helyi önkormányzat támogatásával. A kutatók három építési korszakot azonosítottak:

  • a 13. század második felét,
  • a 14–15. század fordulóját,
  • valamint a 16. század elejét.

Ezek a rétegek a folyamatos átépítéseket mutatják, ahogy az erőd alkalmazkodott a politikai és katonai változásokhoz. Ivanov szerint a pontos kronológia meghatározása még folyamatban van.

Történelmi rétegek: trákok, bizánciak, oszmánok

A feliraton túl számos más lelet is előkerült. A trák rituális gödör a középkor előtti vallási gyakorlatról tanúskodik. Előkerültek bizánci, bolgár és oszmán érmék, háztartási tárgyak, ólomgolyók, sőt egy 17. századi kézigránát is. Egy különleges ágyúgolyó az 1806–1812-es orosz–török háború idejéből származhat, amikor az erőd ismét hadszíntér lett. A leletek bizonyítják, hogy a helyszín közel kétezer éven át stratégiai jelentőségű volt.

Nikápoly erőd szorosan kötődik a bolgár középkor végső korszakához. Tarnovo 1393-as eleste után Ivan Sishman cár itt rendezte be székhelyét. Két évvel később azonban a várost elfoglalták az oszmánok, majd 1396-ban a híres nikápolyi csata során a keresztes sereg döntő vereséget szenvedett. A most feltárt felirat akár ehhez a korszakhoz is köthető, olyan személyekhez, akik részt vettek Bulgária függetlenségének utolsó harcában.

Turizmus és jövőbeli tervek

Nikápoly önkormányzata a régészeti munka mellett a helyszín turisztikai fejlesztésére is összpontosít. Idén új parkoló épült, amely a tervezett látogatóközpont része. A Duna menti hajóutak utasai már most is megállnak, hogy élőben lássák az ásatásokat. Ivanov megerősítette, hogy a kutatások jövőre folytatódnak, és az erőd egyszerre lesz tudományos vizsgálatok és a kulturális turizmus központja.

A Duna partján álló Nikápoly erőd a múlt és a jelen találkozási pontja. Az óbolgár felirat, a trák és bizánci leletek, valamint az oszmán kori tárgyak mind Bulgária sokrétegű történelmét idézik. A restaurálási munkák és a további ásatások révén az erőd egyre inkább kiemelt helyszín lesz mind a tudomány, mind az örökségturizmus számára.