Országos múzeumi ellenőrzés indul a kínai műkincsbotrány után

A kínai állami múzeumok teljes körű, országos átvizsgálását rendelte el a pekingi kormányzat egy nancsingi intézményben kirobbant, több millió dolláros műkincseket érintő korrupciós botrány nyomán. A Kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (NCHA) által bejelentett intézkedés célja a páratlan értékű állami gyűjtemények hiánytalan meglétének azonnali ellenőrzése.

A kulturális örökségvédelmi hivatal hivatalos közleménye kötelezővé teszi, hogy az idei év során minden állami fenntartású múzeum darabról darabra haladva, fizikailag is mérje fel a raktáraiban és kiállítótereiben őrzött gyűjteményeket.

A revízió során minden egyes műtárgyat szigorúan össze kell vetni a hivatalos leltári nyilvántartással, garantálva, hogy a dokumentáció megegyezik a ténylegesen fellelhető tárgyakkal. A hatóság emellett a biztonsági védvonalak megerősítésére és a műtárgyvédelmi menedzsment általános színvonalának emelésére szólította fel a helyi intézményvezetőket és a tartományi adminisztrációkat.

A drasztikus országos intézkedés közvetlen válasz a Kína egyik legjelentősebb intézményében, a Nancsingi Múzeumban a közelmúltban feltárt rendszerszintű visszaélésekre. A botrány tavaly decemberben robbant ki, miután kiderült, hogy a múzeum korábbi tisztviselői évtizedeken keresztül illegálisan értékesítettek a kínai államnak adományozott nemzeti kincseket, saját anyagi haszonszerzésük céljából.

A kiterjedt visszaéléssorozatra azután derült fény, hogy egy felbecsülhetetlen értékű, a Ming-dinasztia korából származó, Tavasz Csiangnanban című festmény váratlanul felbukkant egy pekingi aukción, ahol az alkotás becsült kikiáltási ára elérte a 88 millió jüant (4,2 milliárd forintot).

A Ming-kori örökség és a múzeumok sebezhetősége

A mongol Jüan-dinasztiát felváltó Ming-dinasztia (1368–1644) kora a kínai művészettörténet és kézművesség egyik legvirágzóbb időszaka volt, amely a festészet, a porcelángyártás és a kalligráfia terén is kiemelkedő, stílusteremtő alkotásokat hagyott hátra.

Csiangnan, a Jangce folyótól délre fekvő, gazdaságilag és kulturálisan is rendkívül fejlett régió (amely magában foglalta a birodalom déli fővárosát, Nancsingot is) a korszak szellemi és művészeti életének központjaként funkcionált. Az innen származó, vagy a helyi tájat megörökítő mesteri selyem- és papírtekercsek napjainkban is a globális és az ázsiai műkincspiac legkeresettebb, dollármilliókért gazdát cserélő darabjai közé tartoznak.

A botrány középpontjában álló, 1933-ban alapított Nancsingi Múzeum Kína egyik első és legnagyobb modern nemzeti gyűjteménye, amelynek raktárai a császárkori Kína legfontosabb tárgyi emlékeinek százezreit őrzik. A most napvilágra került eset élesen rávilágít az ázsiai ország állami gyűjteményeinek évtizedes sebezhetőségére.

A szakértők szerint a 20. század második felének viharos politikai időszakai, majd a későbbi évtizedek gazdasági nyitásának átmeneti évei során az elavult intézményi leltározási rendszerek és a belső kontroll hiányosságai kiskapukat teremtettek a korrupció számára, lehetővé téve, hogy a kulturális örökség legféltettebb darabjai is magánkézbe kerülhessenek. A most bejelentett országos audit ezen évtizedes adminisztratív hiányosságok végleges felszámolását célozza.