Nem volt hajlandó alkut kötni szabadságért folytatott harcában II. Rákóczi Ferenc

Rákóczi a szabadságharc élén

Rákóczi Brezánban találkozott Esze Tamással, a tarpai jobbággyal, majd a tárgyalásuk eredményeként elvállalta, hogy vezérük lesz a kibontakozó Habsburg-ellenes felkelésben.

A rendkívül sokszínű kuruc hadsereg – amely a szökött jobbágyoktól kezdve a szélnek eresztett végvári katonákon át nevelőapja, Thököly korábbi támogatóit is összefogta – számára zászlókat küldött, ezek egyik oldalára a szabadságharc jelmondata volt hímezve: „Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a hazáért és a szabadságért).

A másik oldalon a fejedelem címere és kezdőbetűi szerepeltek, Rákóczi pedig egy kiáltvánnyal fordult az országhoz, amelyben általános mozgósítást rendelt el a magyar nép körében, hogy a „kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert”. II. Rákóczi Ferenc 1703 nyarán át is lépte a magyar határt és tevőlegesen is a függetlenségi harc vezetője lett.

Ii. Rákóczi Ferenc portréja (Mányoki Ádám, 1712.)

A lelkesedés nagy volt az emberek körében, de az első kudarc után egyértelmű volt, hogy egy olyan hadsereget kell szervezni, amely sikerrel veheti fel a küzdelmet a császári csapatokkal szemben.

A létszám időnként 70 ezerre rúgott, de az igen fegyelmezetlen, hiányosan felszerelt haderő továbbra is inkább a portyázásokban volt sikeres. Ezen kívül vezetőként Rákóczinak számos nehézségen kellett úrrá lennie, így a seregben megjelenő társadalmi ellentéteken, nevezetesen a nemes-jobbágy feszültségen.

Rákóczi a harcoló jobbágyok számára szabadságot ígért, az anyagi problémák miatt pedig a közteherviselést ki akarta terjeszteni a nemességre is, ami sokak részéről várható ellenállásba ütközött.

A katolikus Rákóczi a vallási tolerancia híve volt, ezért a protestánsok számára visszaadta a korábban elvett templomaikat, iskoláikat. Mindeközben fontos szempont volt a harc sikerességét illetően, hogy a franciák, akik némi pénzsegéllyel támogatták a mozgalmat, hogyan boldogulnak a Habsburgokkal a kontinensen kibontakozó spanyol örökösödési háborúban. Az esetleges magyar sikerek tehát nem csak az itthoniakon múlottak.

A kurucok a nyugaton XIV. Lajos francia király seregei által is lekötött császári csapatokkal szemben néhány év alatt az ország nagy részét felszabadították.

Rákóczit időközben erdélyi fejedelemmé választották a gyulafehérvári országgyűlésen, majd 1705-ben a szécsényi országgyűlés a „magyarság választott vezérlő fejedelmének” ismerte el. A szabadságharc vezetője azonban nem lehetett nyugodt, az ország gondjai az évek múltával sokasodni kezdtek.

1. Származás és neveltetés
2. Börtön és bujdosás
3. Rákóczi a szabadságharc élén
4. A kritikus évek
5. A szatmári béke és a száműzetés évei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait
• A mai vitorlásokkal is versenyre kelhet az Abu-Dzabiban rekonstruált ókori hajó
• Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége
• Az izraeli hadsereg elfoglalta a keresztesek libanoni erődjét
• Mesterséges intelligenciával azonosítják a hettita ékírásos agyagtáblák töredékeit
• A lakóépületek vallanak a szíriai „Halott Városok” ókori mindennapjairól
• A bibliai háborúk idején is szabadon legeltek a nyájak a határvidéken
• Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
• Történelmi kéziratok ezreit mentette meg egy jemeni civil szervezet