Moche kerámiaműhelyeket tártak fel Peruban

2026. augusztus 11.-Múlt-kor

A moche kultúra kerámiái az ókori Amerika legismertebb műalkotásai közé tartoznak, ám készítésük körülményeiről eddig meglepően keveset tudtak a kutatók. Egy észak-perui ásatás most olyan műhelyeket tárt fel, amelyek nemcsak a kerámiagyártás folyamatát, hanem a fazekasok mindennapi életét is közelebb hozhatják.

Összefoglaló
  • A perui Cerro Mayal lelőhelyén moche kori fazekasműhelyeket tártak fel, amelyek új részleteket árulhatnak el a híres kerámiák előállításáról.
  • A régészek öntőformákat, fazekaseszközöket, vályog- és kőfalakat, valamint az agyag és az edények előkészítésére szolgáló munkaterületeket azonosítottak.
  • A csaknem harminc év után újraindult kutatások radiokarbonos vizsgálatokkal pontosíthatják a lelőhely kronológiáját és szerepét a moche települések kereskedelmi hálózatában.
Kép az egyik leletről
(Forrás: Chicama Régészeti Program)

A La Libertad régióban, a Chicama-völgyben fekvő lelőhelyen a San Marcos-i Nemzeti Egyetem által irányított Chicama Régészeti Program kutatói július végén kezdték meg az új feltárási szezont. Henry Tantaleán régész, a program társigazgatója szerint már a felső régészeti rétegekben nagy mennyiségű, kerámiakészítéshez kapcsolódó leletet találtak a szakértők, amelyek tovább erősítették azt az elképzelést, hogy Cerro Mayal fontos fazekasközpont volt egykor.

A feltárások során számos öntőformát - köztük figurák előállításához használt darabokat -, valamint fazekasok munkaeszközeit is feltárták a kutatók. Bár a moche kerámiák az ókori Andok legismertebb művészeti emlékei közé tartoznak, előállításuk helyszíneiről és a fazekasok munkaszervezéséről keveset tudnak a kutatók, ezért Cerro Mayal fontos adatokkal szolgálhat a kézműves termelés hétköznapi működéséről.

A régészek vályog- és kőfalakat, valamint az agyag és az edények előkészítéséhez kapcsolódó munkaterületeket is azonosítottak, amelyek alapján a műhelyek nem kizárólag termelési célokat szolgálhattak: Tantaleán szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a műhelyek egyben lakóházak is voltak.

Cerro Mayalon csaknem harminc éve nem folyt jelentősebb régészeti munka, ezért az új kutatás korszerű feltárási és természettudományos módszerekkel vizsgálhatja újra a települést, miközben az Egyesült Államokba küldött radiokarbonos minták segítségével annak kronológiáját is pontosíthatják. A kutatók abban bíznak, hogy a pontosabb kormeghatározás és az új leletek segítségével azt is sikerül feltérképezni, milyen szerepet játszott Cerro Mayal a moche települések közötti kereskedelmi hálózatban.

A feltárásoknak különös jelentőséget ad, hogy a lelőhelyet hosszú ideje veszélyeztetik a fosztogatások és a területet érintő beavatkozások. A most zajló kutatás ezért nemcsak új ismereteket hozhat a Moche civilizáció kézművességéről, hanem hozzájárulhat az egyik legfontosabb perui régészeti helyszín megőrzéséhez is.