Tilalmak és pajzánság: ilyen lehetett a középkori emberek szexuális élete

Kivel és milyen céllal?

Mindazonáltal az információ nagy része, amellyel a történészek rendelkeznek a középkori szexuális normákról legnagyobbrészt az egyház által létrehozott normatív keretekből származik, továbbá ezek perek és más hivatalos viták keretében való betartatásával kapcsolatos írott forrásokból. Az egyház szexualitással kapcsolatos nézetei ennek ellenére nem voltak kőbe vésve, és változtak is az idők során: közvetlenül inkább a 12-13. századi vallásmegújítók kezdtek foglalkozni vele, akik lefektették a tágabb kereteket, amelyek követését elvárták a világi lakosságtól.

A szexualitás célja kizárólag a szaporodás lehetett, és csak házastársak között volt megengedett. Ennélfogva mind a házasságon kívüli, mind a nem gyermeknemzési céllal „elkövetett” aktus az egyház szemében bűnnek számított.

Csak a 10. és 11. század folyamán kezdte el az egyház kizárólagos felségterületének tekinteni a házasság ügyét. A 12. és 13. században a kánonjogászok lefektették a keresztény házasság alapvető meghatározását, amely aztán hosszú évszázadokon át változatlan maradt. Innentől nyugszik a házasság érvényessége azon, hogy a vőlegény és a menyasszony szabad akaratából mondja-e ki a boldogító igent (illetve azon, hogy korukat tekintve törvényes-e egybekelésük).

Az egyház kétféle elköteleződést különböztetett meg a házasság vonatkozásában: az eljegyzést, amellyel a pár a jövőbeni összeházasodásra tesz ígéretet egymásnak (házasság „per verba de futuro”), illetve a templomi szertartás keretében tett, jelenidejű esküt („per verba de praesenti”).

A jövőbeni házasságra tett ígéret megszeghető volt, hacsaknem a pár szexuális kapcsolatot létesített. Ha az eljegyzést követően ez megtörtént, azzal elhálták a házasságot, tehát egyházjogi értelemben házaspárnak számítottak, e kötelék pedig halálig szólt. A középkori forrásokból kiderül, ez rengeteg félreértéshez vezetett, az egyházjogi bíróságok által meghallgatott esetek közt igen nagy számban találhatók meg olyan párok, akik nem értettek egyet a történtek pontos jelentőségében: szót váltottak és paráználkodnak, avagy eljegyezték egymást, majd elhálták a házasságot?

Azután, hogy III. Sándor pápa (ur. 1159-1181) a házasság érvényességét kizárólag a beleegyezéssel tett eskühöz kötötte, a jelenidejű esküvel egybekelt pár számára nem volt szükséges a szexuális kapcsolat létrejötte ahhoz, hogy a házasság érvényesnek számítson. Ahhoz azonban, hogy a továbbiakban is felbonthatatlan kötelék maradjon, a testiségtől mindkét félnek önnön akaratából kellett tartózkodnia – például ha mindketten szüzességi fogadalmat tettek. Az efféle „szűzi”, avagy „tiszta házasságok” gyakori elemei a laikus szentek életrajzainak.

Ha azonban a házaspár valamely tagja képtelen volt a közösülésre, a házasság felbonthatóvá vált. Mind a férfi, mind a női impotencia a sikeres házasság akadályának számított, így – peres úton – a házasság érvénytelenítésére adhatott okot. Sok korabeli írott forrás számol be arról, hogy az impotencia valójában milyen nehezen felmérhető, és hogy rengetegen használták fel házasságuk felbontására, hogy aztán új párjukkal „varázslatosan” kigyógyuljanak belőle.

A házasság impotencia okán történő érvénytelenítéséhez megfelelő mennyiségű bizonyítékra volt szükség (legfőképpen tanúk vallomásaira), és a házaspárnak legalább három éven át kellett sikertelenül próbálkoznia a közösüléssel.

Az eljegyzett, illetve házasságot kötött párokon kívül tehát bárki, aki szexuális kapcsolatot létesített egy másik személlyel, az egyház szemében bűnt követett el, e bűn súlyosságát és következményeit pedig bizonyos körülmények határozták meg.

1. Kivel és milyen céllal?
2. Mikor?
3. Hogyan és hol?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról