Mi lett volna, ha Kolumbusz kudarcot vall?

Mi történt volna, ha Kolumbusz Kristóf 1492-es útja kudarcot vall, és nem éri el a nyugati féltekét? A szakértők szerint a felfedezés elkerülhetetlen volt – csak az számított, ki hajózik oda először. Egy elbukott Kolumbusz-expedíció talán Portugália felemelkedését hozta volna, sőt, az amerikai kontinens nyelve és történelme is egészen másképp alakult volna.

Kolumbusz kudarc és a történelem alternatívája

1492-ben Kolumbusz Kristóf nyugat felé indult, hogy új útvonalat találjon Kínába és Dél-Ázsiába. Ám Ázsia helyett egy addig ismeretlen földrészbe ütközött – Amerikába. Bár a vikingek már 500 évvel korábban elérték Új-Fundlandot, csak Kolumbusz útja indította el a nyugati félteke európai gyarmatosítását.

De mi lett volna, ha hajói elsüllyednek, vagy legénysége visszafordul a Karib-tenger előtt? Vajon a világ ma másként nézne ki?

Douglas Hunter történész szerint Kolumbusz útja bizonyos értelemben így is kudarc volt. „Nem teljesítette a célját, hogy új nyugati útvonalat találjon Ázsia gazdagságához” – mondta. Kolumbusz mégis azt állította, hogy az általa „felfedezett” földek Ázsiához tartoznak, miközben a bizonyítékok egyre inkább ennek ellenkezőjét mutatták.

A felfedezés elkerülhetetlen volt

Az őslakos népek legalább 23 000 éve éltek Amerikában, de az európaiak csak a 15. században jutottak el oda. Felipe Fernández-Armesto, a Notre Dame Egyetem történészprofesszora szerint Kolumbusz kudarca esetén is elkerülhetetlen lett volna az újvilág felfedezése: „Az 1480-as évek megmutatták, hogy az atlanti felfedezések jövedelmezők voltak – cukor, tőkehal, bálnák, rozmár, arany és rabszolgák révén. A partraszállás csak idő kérdése volt.”

Geoffrey Symcox, a UCLA professzora úgy véli, hogy Spanyolország helyett Portugália szerezte volna meg a történelmi elsőséget. „Ha Spanyolország nem próbálkozik újra, Portugália biztosan megteszi. A király jól ismerte a spanyol szándékokat, és gyorsan lépett volna, hogy megelőzze riválisát.”

A portugál hajósok ekkorra már Afrika partjain hajóztak, és gyarmatosították Madeirát és az Azori-szigeteket. A portugál korona készen állt a következő nagy lépésre.

Fernández-Armesto viszont emlékeztetett, hogy a Kanári-szigetek, ahonnan Kolumbusz is kihajózott, a legjobb stratégiai pont volt az atlanti szelek miatt – ezért továbbra is valószínű, hogy spanyol hajók érték volna el előbb Amerikát.

Kolumbusz kudarcának nyelvi és politikai hatásai

Ha egy portugál felfedező fedezte volna fel Amerikát, a tordesillasi szerződés (1494) talán soha nem jön létre. E megállapodás osztotta fel a világot Spanyolország és Portugália között. Hunter szerint a szerződés hiányában más birodalmi határok és hódítások születtek volna: „Hernán Cortés és Francisco Pizarro spanyol támogatás nélkül valószínűleg sosem hódította volna meg az aztékokat és az inkákat – de valaki más, talán Portugáliából, igen.”

A nyelvi következmények is jelentősek lettek volna: ha portugál hajók érnek előbb partra, a portugál nyelv ma sokkal elterjedtebb lenne az amerikai kontinensen.

Kolumbusz kudarca esetén talán nem viselné ennyi hely az ő nevét. Nem lenne Columbia, sem Columbia District, sőt, talán egész Amerikának más néve lenne.

Lehetséges, hogy a Pinzón fivérek, Kolumbusz tehetséges kapitányai – a Niña és Pinta parancsnokai – kerültek volna be a történelembe, ha ők érik el először a nyugati féltekét.

Az őslakos népek sorsa nem változott volna meg

A történészek egyetértenek: bármelyik európai hatalom is érkezik előbb, az őslakos civilizációk sorsa hasonló lett volna. A betegségek, a hódítások és a kizsákmányolás elkerülhetetlenek voltak – de a túlélő népek ma is őrzik nyelvüket és kultúrájukat. „A nyugati félteke őslakosai visszavágtak, és tovább élnek” – hangsúlyozta Hunter.

Kolumbusz kudarca nem állította volna meg a felfedezések korát, de átírta volna a világ térképét. Más nyelvet beszélnének Amerikában, más birodalmak uralnák a történelmet – de az emberi kíváncsiság, amely a horizonton túli világokat kereste, valószínűleg ugyanúgy elvezette volna Európát az Újvilág partjaihoz.