Mesterséges intelligenciával védené kulturális örökségét Kína
A mesterséges intelligencia, a műholdas távérzékelés, a drónok, a 3D-modellezés és a virtuális valóság szélesebb körű alkalmazásával védené kulturális örökségét Kína a 2026 és 2030 közötti időszakban. Az új ötéves terv egyik legfontosabb célja, hogy a digitális technológiák segítségével ne csak dokumentálják a műemlékek állapotát, hanem a károsodásukhoz vezető veszélyeket is minél korábban felismerjék.
- Kína a mesterséges intelligencia, műholdas távérzékelés, drónok és 3D-technológiák szélesebb alkalmazásával erősítené kulturális örökségének védelmét 2026 és 2030 között.
- Az új technológiákkal több mint 760 ezer kulturális emlék és mintegy 108 millió állami tulajdonú műtárgy, illetve műtárgyegyüttes megóvását segítené az állam.
- Az új stratégia a károk utólagos dokumentálása helyett a veszélyek korai felismerésére és a súlyosabb károsodások megelőzésére helyezi a hangsúlyt.
Kína több mint 760 ezer kulturális emléknek minősülő ingatlant, valamint mintegy 108 millió állami tulajdonban lévő műtárgyat vagy műtárgyegyüttest tart nyilván, amelyek megfigyelése és állapotának rendszeres ellenőrzése jelentős feladatot ró az örökségvédelmi szervezetekre. A 2026–2030-as terv ezért egyebek mellett a barlangtemplomok, az ősi falfestmények és sziklarajzok, a régi könyvek, valamint a levéltári dokumentumok megóvásában is nagyobb szerepet szán a korszerű technológiáknak.
A műholdas távérzékelés például nagy felbontású felvételek és mesterségesintelligencia-alapú képfelismerés segítségével követheti nyomon a műemlékek környezetében bekövetkező változásokat, és többek között a szokatlan vagy engedély nélküli építési tevékenységeket is azonosíthatja. A rendszer emellett hosszabb távon olyan természeti veszélyforrások megfigyelésére is alkalmas lehet, mint a földcsuszamlások, árvizek, valamint a talajsüllyedés.
Ahogy azt a terv legfőbb célkitűzései is bizonyítják, Kínában a károsodások utólagos dokumentálása helyett azok megelőzésére helyezhetik a hangsúlyt az örökségvédelemmel megbízott szervezetek. A különböző adatforrások folyamatos elemzésével ugyanis a szakemberek hamarabb észlelhetik a műemlékeket fenyegető környezeti vagy emberi eredetű változásokat, így még a súlyosabb károk kialakulása előtt lehetőség nyílhat a szükséges beavatkozásokra.
Ez is érdekelhet
Az ötéves program harminchárom fontosabb feladatot határoz meg a kulturális örökség védelmére vonatkozóan, a technológiai innovációt pedig a régészeti kutatások, a múzeumi fejlesztések és a nemzetközi együttműködés szerves részeként tárgyalja. A tervek szerint az új technológiák alkalmazása így nem önálló célként, hanem az ország átfogó örökségvédelmi stratégiájának részeként jelenik meg.
A program a régészeti örökség védelmét a nagyberuházások tervezési folyamatába is szorosabban beépítené, különösen azokon a területeken, ahol az építkezések föld alatt rejtőző régészeti emlékeket veszélyeztethetnek. A nagyobb fejlesztések megkezdése előtt ezért régészeti felméréseket ír elő, miközben a műemlékek és történeti környezetük egységes védelmét is szorgalmazza.
