Új nemzetközi régészeti szakfolyóiratot indított egy német kutatóközpont

2026. november 21.-Múlt-kor

Új, angol nyelvű nemzetközi régészeti szakfolyóiratot indított a németországi Leibniz Régészeti Központ (LEIZA). Az online megjelenő, lektorált LEIZA Journal of Archaeology ingyenesen hozzáférhető modellben, interdiszciplináris szemlélettel mutatja be az emberiség történetét az őskortól a középkorig.

Összefoglaló
  • A Leibniz Régészeti Központ 2026 novemberében elindította a LEIZA Journal of Archaeology folyóiratot.
  • Az angol nyelvű online kiadvány az őskortól a középkorig vizsgálja az emberiség történetét.
  • A lap ingyenesen olvasható, és a szerzőktől sem kér közlési díjat a megjelenésért.

A 2026 novemberében induló LEIZA Journal of Archaeology (LJA) az ember társadalmi, kulturális, gazdasági és biológiai fejlődését kutató tanulmányokat közöl az őskőkortól egészen a középkorig. Földrajzi fókuszában Európa, Afrika és Ázsia áll, célja pedig a hagyományos regionális, kronológiai és módszertani határok átlépése.

A szerkesztőség a folyamatosan növekvő mennyiségű régészeti adat közepette elsősorban a nagyobb összefüggéseket feltáró, interdiszciplináris szintéziseket kívánja erősíteni. A kutatási és áttekintő cikkek mellett vitairatok, kommentárok, hírek és tudománypolitikai szempontból releváns írások is helyet kapnak a felületen. Dimitri Van Limbergen felelős szerkesztő szerint a lap hidat kíván építeni a régészet és más tudományterületek között a 21. századi kutatások globális dimenziójának megfelelően.

A folyóirat egyik legfontosabb sajátossága az úgynevezett Diamond Open Access működési modell. Ez azt jelenti, hogy valamennyi megjelent írás tartósan és díjmentesen olvasható az interneten, miközben a szerzőknek sem kell közlési díjat fizetniük, a felhasználási jogok pedig náluk maradnak. A tudományos színvonalat egy 25 elismert kutatóból álló nemzetközi szerkesztőbizottság felügyeli. Minden benyújtott kézirat kettős vak bírálati eljáráson esik át, amelynek során a szerzők és a bírálók nem ismerik egymás nevét. A kiadvány a Heidelbergi Egyetemi Könyvtár és a müncheni Bajor Állami Könyvtár által működtetett Propylaeum ókortudományi szakinformációs rendszeren keresztül érhető el.

A 2026. novemberi nyitószám egy szerkesztői beköszöntővel és két tudományos tanulmánnyal jelent meg. A beköszöntőt Alexandra W. Busch, a LEIZA főigazgatója, Torsten Fischer adminisztratív igazgató és Dimitri Van Limbergen jegyzi, bemutatva a nyílt tudomány, a felelős publikálás és a kutatási adatok átláthatóságának alapelveit. Az első két tanulmányt két elismert régész, Katharina Rebay-Salisbury és Birgit Maixner készítette; előbbi az európai őskor társadalom- és bioarcheológiai kérdéseivel, utóbbi az észak-európai vaskor és a viking kor anyagi kultúrájával, valamint tengeri kereskedelmével foglalkozik.

Rebay-Salisbury, aki a szerkesztőbizottság tagja is, kiemelte, hogy az intézményi háttérrel rendelkező, ingyenes folyóiratok valódi alternatívát kínálnak a profitorientált kiadókkal szemben. A LEIZA az új lap elindításával párhuzamosan megszüntette a nagy hagyományú Archäologisches Korrespondenzblatt című kiadványát, reagálva a tudományos kommunikáció átalakulására.

A német kutatóközpont lépése jól illeszkedik a nemzetközi tudományos publikálás elmúlt két évtizedben zajló átalakulásához. A hagyományos, előfizetéses szakfolyóiratok modelljét a 21. század eleje óta egyre inkább felváltják a nyílt hozzáférésű platformok, amelyek célja a közpénzből finanszírozott kutatási eredmények széles körű elérhetővé tétele. A bölcsészet- és régészettudomány területén azonban sokáig problémát jelentett, hogy a nagy kereskedelmi kiadók által kért magas szerzői publikációs díjak kiszorították a kisebb költségvetésű intézmények kutatóit. A Diamond Open Access modell térnyerése éppen ezt a feszültséget igyekszik feloldani azzal, hogy a kiadás költségeit maguk a tudományos intézmények és könyvtári konzorciumok vállalják át.

A kiadványt életre hívó Leibniz Régészeti Központ nemzetközi szinten is meghatározó szereplője az emberiség múltjával foglalkozó kutatásoknak, amely az emberi fejlődést mintegy 3 millió éves távlatban vizsgálja. Alexandra W. Busch főigazgató hangsúlyozta, hogy a régészeti kutatások segítenek megérteni az emberi társadalmak hosszú távú változásait, ezért ezt a tudást a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni. Az angol nyelvű, digitális platformra való áttérés egyúttal azt is jelzi, hogy a hagyományosan erős német nyelvű régészeti szakirodalom egyre inkább a globális tudományos párbeszédbe kapcsolódik be. A szerkesztőség már fogadja a kutatók tanulmányait és vitairatait a következő számokba.