Ősi arany buddhista ereklyetartót tártak fel Vietnámban
Egyedülálló, mintegy ezernégyszáz éves arany buddhista ereklyetartót azonosítottak a régészek Vietnámban egy ősi torony romjai között. Az Arkeonews beszámolója szerint a 7. vagy 8. századra datált apró doboz egy korábban feltárt nagyobb bronztároló belsejéből került elő, és szentként tisztelt maradványokat rejtett.
- A vietnámi régészek egy 7–8. századi arany ereklyetartót azonosítottak egy korábban feltárt bronztárolóban.
- A Thap Nhan romjainál előkerült doboz szent maradványokat, hamut és elszenesedett rizst rejtett.
- Az egyedülálló, lótuszmotívumokkal díszített műtárgyat a Nghe An-i múzeumban mutatják be a nagyközönségnek.
A Thap Nhan ősi buddhista lelőhelyén, a Lam folyó közelében fekvő területen a régészek már az 1985 és 1986 között zajló ásatások során elkezdték vizsgálni a romokat. A szakemberek érkezésekor az egykori torony már régen összeomlott, alapjait vastag földréteg fedte. Az építmény középpontjában a kutatók egy üreges, fatörzsből kialakított oszlopot találtak, amely egy bronztárolót rejtett. A szakemberek eredetileg érintetlenül szerették volna megőrizni és kiállítani a fémdobozt, ám annak egyik sérült sarkán keresztül egy jóval kisebb, aranyból készült belső tároló is láthatóvá vált.
Az apró aranydoboz mindössze 8 centiméter hosszú, 5 centiméter széles és 5,5 centiméter magas. A miniatűr tetőhöz hasonló fedéllel ellátott, megközelítőleg 200 gramm súlyú ereklyetartó felnyitása után a kutatók két apró, fehéres színű, szentként tisztelt tárgyat azonosítottak. A maradványok mellett hamut és elszenesedett rizsszemeket is találtak a zárt térben. A szent tárgyak többszörös, fatörzsbe és bronzdobozba rejtett elhelyezése egyértelműen bizonyítja, hogy az építtetők kiemelt figyelmet fordítottak a belső tartalom védelmére.
A szűkös felület ellenére az aranyművesek rendkívül aprólékos díszítéssel látták el a műtárgyat. A fedelet hatosztatú virágmotívumok borítják, a doboz oldalán pedig stilizált lótuszvirágok sora fut körbe. A lótusz a buddhizmus egyik legősibb és legismertebb szimbóluma, amely a tisztaságot és a spirituális ébredést jelképezi, így alkalmazása egy szent ereklyéket őrző tárolón különösen indokolt volt. A műtárgyat Vietnám 2017-ben nemzeti kinccsé nyilvánította, a több évtizedes állagmegóvó munkát követően pedig jelenleg a Nghe An tartományi múzeumban tekinthető meg az ország egyetlen ismert, aranyból készült kora középkori buddhista ereklyetartójaként.
A buddhista hagyományban a szaríra néven ismert ereklyék általában magának Buddhának, illetve a nagy tiszteletben álló szerzeteseknek és tanítóknak a hamvasztás után megmaradt maradványait jelentik. A hívők számára ezek a tárgyak mély spirituális jelentőséggel bírnak, mivel fizikai kapcsolatot teremtenek azokkal a személyekkel, akiknek tanításai meghatározzák a vallási életet.
Ez is érdekelhet
Az ilyen ereklyéket rendszerint sztúpákban vagy pagodákban helyezték el, ahol a közösség tagjai imádkozhattak, felajánlásokat tehettek és kifejezhették tiszteletüket. Maga a tény, hogy a maradványokat egy vallási emlékmű szívébe temették, a legmagasabb fokú tiszteletadás megnyilvánulása volt a korabeli társadalomban.
A buddhizmus az indiai és kínai kereskedelmi útvonalak révén már a Kr. u. 2. és 3. században megjelent a mai Vietnám területén, majd a következő évszázadokban fokozatosan a régió meghatározó vallásává vált. A Thap Nhan-i ereklyetartó készítésének idején, a 7. és 8. században a terület a kínai Tang-dinasztia közigazgatási fennhatósága alatt állt. Ebben az időszakban a helyi buddhista közösségek virágkorukat élték, ami a téglából épült tornyok és sztúpák tömeges megjelenésében is megmutatkozott.
