Megtalálták III. Iván cár pecsétjét Moszkvában

2025. június 27.-Múlt-kor

Az orosz fővárosban most felfedezett darab azért is kivételes lelet, mert ez az első nagyfejedelmi és egyben az utolsó ismert ólomból készült pecsét.

Iván, pecsét
Iván Vasziljevics nagyfejedelem pecsétje

A régészek Moszkvában, az Istenszülő Ikonjának temploma közelében végzett ásatások során egy ólompecsétre bukkantak, amely a III. Iván korából származik. A ritka leletet Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin jelentette be, és mérföldkőnek számít a város régészeti krónikájában, mert ez az első Moszkvában előkerült nagyfejedelmi pecsét, valamint az utolsó ismert ólompecsét is az ilyen típusú eszközök korszakából. Ezeket később ugyanis viaszpecsétek váltották fel.

A jövőt formáló cár

A pecsét egyik oldalán a Győzedelmes Szent György képe látható, aki Moszkva, valamint Oroszország szimbóluma, és kiemelkedő szerepet játszik az orosz heraldikában. A hátoldalon ez a felirat olvasható: „Iván Vasziljevics nagyfejedelem pecsétje.” Mint ilyet, politikai és diplomáciai jelentőségű dokumentumok hitelesítésére használták III. Iván uralkodása alatt, egy olyan korszakban, amely meghatározta az orosz állam jövőjét.

Bár a helyszínen eddig több mint 3000 lelet került elő, ez a tárgy kiemelkedő értékű, mivel Oroszország egyik legjelentősebb uralkodójához kötődik.

Az egységes Oroszország megteremtője

A „rusz földek egyesítőjeként” is ismert III. Iván cár (1440–1505) kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy kialakuljon az orosz állam jelenlegi formája. 1462-től 1505-ig tartó uralkodása alatt véget vetett a mongol–tatár uralomnak, és elérte a teljes függetlenséget az Arany Hordától (a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területe). A hatalom központosítása és az ország egységesítése érdekében bevezette az 1497-es Szudebnyik törvénykönyvet, amely összehangolta a jogrendet az egyre növekvő orosz területeken.

Moszkva arculata

A cár egyik legmaradandóbb öröksége Moszkva építészeti és szimbolikus átalakítása volt. Ő rendelte el a Kreml megépítését, beleértve az Uszpenszkij-székesegyházat, amely az állam vallási és politikai központjává vált. Uralkodása alatt új alapokra helyezte a kormányzást, létrehozva az önkényuralom alapjait - ezzel hosszú időre meghatározva az orosz történelem menetét. A nevét viselő nemrégiben felfedezett ólompecsét, ritka és kézzelfogható kapcsolatot jelent azokhoz az időkhöz, amikor a modern Oroszország alapjai megszülettek.

A leletet már restaurálták, és átkerül az Oroszországi Föderáció Múzeumi Alapjába, ahol közszemlére bocsátják.

Forrás: Arkeonews / Szergej Szobjanyin