Meghatározták az őskori Karatau-kultúra pontos korát

Fotó: Andrey Shishkalov, CC BY-SA 4.0

A HUN-REN CSFK közleményében azt írták, a nemzetközi kutatócsoport elsőként állított fel megbízható abszolút kronológiát Közép-Ázsia legkorábbi ismert paleolit kultúrájára. A vizsgálat eredményei a Nature Communications című folyóiratban jelentek meg. A kutatásban Újvári Gábor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatója is részt vett.

A kutatás rávilágít, hogy Közép-Ázsia természetes folyosóként kötötte össze a Kaukázus és a Közel-Kelet térségét Északkelet-Ázsiával, így kulcsszerepet játszott a felegyenesedett ember (Homo erectus) Afrikából történő szétvándorlásában. Eddig egyetlen közép-ázsiai kőkorszaki lelőhely kora sem volt pontosan ismert, ezért a régió hiányzó láncszem volt az emberi vándorlásokkal kapcsolatos ismeretekben.

A dán, orosz, tádzsik, magyar és más országbeli kutatókból álló csoport a délkelet-tádzsikisztáni Khovaling-löszfennsíkon végzett vizsgálatokat. A területen a szél által odahordott por évmilliók alatt 100-200 méter vastag üledékes rétegsort, úgynevezett lösz-paleotalaj sorozatokat épített fel. A jégkorszakokban vastag löszrétegek rakódtak le, míg a melegebb időszakokban talajok alakultak ki. A közlemény szerint a rétegek úgy követik egymást, mint egy naptár lapjai: minél mélyebbre ásnak a kutatók, annál régebbre jutnak az időben. Néhány egykori talajszint kőeszközök ezreit őrzi.

A leggazdagabb leletegyüttes - csaknem 6500 kőeszköz - a fennsík három paleotalajához kötődik, amelyet annak idején Vlagyimir Ranov szovjet régész Karatau-kultúrának nevezett el. Jellemző darabjai kavicsból pattintott vágó-, aprító- és kaparóeszközök. A mostani munka során a kutatók 3534 tárgyat vizsgáltak meg.

Ahhoz, hogy megállapítsák a kultúra korát, a csoport három löszfalat - az Obi-Mazar, a Kuldara és a Khonako-II szelvényeket - elemzett három, egymást kiegészítő módszerrel, majd azok eredményeit egyesítették egyetlen valószínűségi kor-mélység modellben. A lumineszcens kormeghatározás azt méri, mióta nem érte napfény az egyes ásványszemcséket. A kozmogén izotópos módszer a kőeszközökbe zárt kvarcásványokban felhalmozódott berillium- és alumíniumizotópok mennyiségét határozza meg. Ezenfelül a kőzetekben megőrzött mágnesesség további, időben jól meghatározott események (pólusváltások) meghatározását teszi lehetővé.

Az eredmények szerint a Karatau-kultúra mintegy 580-600 ezer évvel ezelőtt jelent meg, majd három egymást követő interglaciálison (jégkorszakok közötti melegebb időszakon) át - nagyjából 500 és 400 ezer évvel ezelőtt - virágzott, és körülbelül 375-380 ezer éve, egy újabb jégkorszak beköszöntével tűnt el a térségből. Az eszközkészlet ez alatt a több százezer év alatt szinte semmit nem változott. A kultúra hordozói tehát már kiforrott hagyománnyal érkeztek a fennsíkra - hogy pontosan honnan, az egyelőre rejtély - állapították meg a kutatók.

Ugyanezekkel a módszerekkel a csoport az ember első megjelenésének korát is meghatározta a régióban: a Kuldara-lelőhely legmélyebben fekvő rétegei mintegy 930 ezer évesek. Az ebből kis számban előkerült egyszerű szilánkok nem "diagnosztikus" kőeszközök, azaz nem elegendőek egy önálló, jól körülírható kultúra leírásához, de egyértelműen az emberi jelenlétet bizonyítják és ezek az eddigi legkorábbi, pontosan datált bizonyítékok arra nézve, hogy ember élt Közép-Ázsiában.

A közlemény szerint csontmaradványok nem őrződtek meg, de a talajokban talált kémiai nyomok arra utalnak, hogy a Karatau-kultúra emberei használták a tüzet és valószínűleg a tájat is alakították vele. Eltűnésük hátterében a kutatók az éghajlatváltozás hatásait sejtik.

Az új kronológia nemcsak a Karatau-kultúrát helyezi el pontosan az időben, hanem szilárd fogódzót ad a jövőbeli kutatásoknak is ahhoz, hogy megértsék, miként népesült be Ázsia. A lösz üledékek egyszerre őrzik meg az emberi jelenlét és az éghajlat évszázezredes változásainak lenyomatát, ezért a régészet és az éghajlatkutatás számára is ritka kincset jelentenek - olvasható a közleményben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Új enciklopédia mutatja be a középkori női irodalmat
• Nem modern találmány: így szabályozták a születéseket az ókori római nők
• A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül
• A Kennedy-dinasztia átka: meghalt Tatiana Schlossberg
• Urartui nők az adminisztrációban? Meglepő leletek Cavustepe várából
• Az egyiptomi nők, akik átírták a hatalom szabályait
• Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?
• Nők a függetlenségi háború kulisszái mögött
• Emily Langton Massingberd – a nő, aki megelőzte korát