Posztumusz uralkodói kegyelmet kapott az utolsó, Angliában kivégzett női elítélt

Fotó: Getty Images

A kegyelmi folyamodványt az 1955-ben kivégzett nő négy unokája terjesztette be a brit kormányhoz, arra hivatkozva, hogy a korabeli bíróság nem vette figyelembe az elítéltet ért súlyos és folyamatos bántalmazásokat, valamint a gyermekkori traumákat és egyéb enyhítő körülményeket. A kérvényt David Lammy igazságügy-miniszter terjesztette az uralkodó elé.

A londoni szaktárca hivatalos indoklása szerint a lépést az ügy speciális körülményei tették indokolttá, különös tekintettel arra a tényre, hogy a jelenlegi angol-walesi büntetőjogszabályok alapján egy azonos bűncselekmény esetében már nem lehetne halálos ítéletet hozni. A jogrendszer értelmében a feltételes kegyelem nem jelenti az érintett ártatlanságának kimondását, kizárólag a kiszabott büntetés mértékének utólagos módosítását rögzíti.

Az ügy háttere 1955. április 10-ig, húsvét vasárnapjáig nyúlik vissza, amikor a huszonnyolc éves Ruth Ellis a nyílt utcán lőfegyverrel megölte szeretőjét, David Blakelyt. A gyilkosságot megelőzően a férfi bizonyítottan, rendszeresen és brutálisan bántalmazta a nőt; a vizsgálatok szerint egy 1955. januári fizikai bántalmazás következtében a várandós Ellis elvesztette magzatát.

A londoni központi büntetőbíróság, az Old Bailey esküdtszéke a június 20-i tárgyaláson alig húsz perc mérlegelés után bűnös ítéletet hozott. Az akkori rigid büntetőjogi szabályozás nem biztosított mérlegelési jogkört az eljáró bírónak, így a halálbüntetés kiszabása kötelező érvényű volt. Bár a döntés országos felháborodást váltott ki – elsősorban a kétgyermekes anyát ért előzetes traumák figyelmen kívül hagyása miatt –, a védőügyvédek által benyújtott kegyelmi kérvényt Gwilym Lloyd George akkori belügyminiszter elutasította.

A halálos ítéletet 1955. július 13-án hajtották végre a londoni Holloway börtönben. A kötél általi kivégzést a modern kori brit történelem egyik legismertebb ítélet-végrehajtója, Albert Pierrepoint végezte el.

Ruth Ellis esete a rákövetkező évtizedekben a brit igazságszolgáltatás egyik legtöbbet hivatkozott vitatémájává vált, amely jelentősen hozzájárult a halálbüntetés Nagy-Britanniában történő, 1965-ös eltörléséhez. Laura Enston, az unokák egyike és a kegyelmi kampány vezetője a mostani uralkodói döntést követően rámutatott: nagyanyja tragédiája arra figyelmeztet, hogy az igazságszolgáltatásnak kiemelt figyelmet kell fordítania a tűrőképességük határára sodort, bántalmazott nők helyzetére. Hozzátette, hogy a kezeletlen traumák generációkon átívelő, pusztító hatással bírnak a családtagokra is, megemlítve nagybátyja későbbi öngyilkosságát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Szent Ágoston városába látogatott XIV. Leó pápa
• Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban
• Pápai átok Trasmoz felett
• A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
• A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
• Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
• Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
• Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
• XXIII. János pápa romlatlan teste