Mátyás király nyomába eredhetünk egy új internetes adatbázisnak köszönhetően

A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, Horváth Richárd jóvoltából már 2011-ben napvilágot látott Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix királyné úgynevezett itineráriuma. A történelemtudományban eme szakszó olyan adattárat jelöl, amelyben időrendben fellelhetjük egy adott személy valamennyi ismert földrajzi tartózkodási helyét. A középkorkutatásban különösen fontos ilyen adattárak összeállítása, ugyanis az uralkodók – és egyéb hatalmasságok – jellemzően nemcsak a székhelyükről végezték kormányzati teendőiket, hanem személyesen járták az országot, hadjáratokat vezettek és diplomáciai utakon vettek részt.

Egy középkori itinerarium összeállítása komoly tudományos munkát igényel. Elsőként össze kell gyűjteni valamennyi adatot, amelyeket leginkább az adott uralkodó által kiadott oklevelekben találhatunk meg. Ezek a dokumentumok rendszerint tartalmazzák a kiállítás helyét és idejét, így azok sorba rendezésével már megteremthető az adattár alapja. Egy ilyen sorban azonban gyakran szembesülhetünk azzal, hogy a vizsgált király valamelyik nap az ország egyik felében tartózkodik, majd másnap több száz kilométerrel arrébb. Eme ellentmondások (minthogy ekkora távolságok megtétele ilyen rövid idő alatt a korban nem volt lehetséges) magyarázata, hogy a királyok nevében és pecsétjük alatt gyakran más személyek is bocsátottak ki okleveleket. Ezen problémák feloldása csak akkor lehetséges, ha a kutató tisztában van az adott kor kormányzatának és kancelláriájának működési gyakorlatával is, így kellő kritikával tudja elemezni a rendelkezésre álló adatokat.

A Horváth Richárd által elvégzett munka eredményét most a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai jóvoltából a széles közvélemény is megismerheti egy internetes adatbázis formájában. Mátyás király és Aragóniai Beatrix ismert tartózkodási helyeit a kutatók egy térképen ábrázolták, amelyet tetszésünk szerint állíthatunk be. A képernyő bal felső részén kiválaszthatjuk, hogy Mátyás vagy Beatrix tartózkodási helyére vagyunk kíváncsiak, míg alul egy idővonalon beállíthatjuk, hogy melyik évet vagy éveket szeretnénk megvizsgálni. Az egyes tartózkodási helyeket jelző ikonokra kattintva további információkat is kaphatunk, elsősorban arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen levéltári vagy egyéb forrásból tudjuk, hogy a király az adott nap ott járt.

Jobb alul a lejátszás ikonra kattintva (vagy a léptető nyilak segítségével) nyomába is eredhetünk a több mint fél évezrede élt „Igazságos” uralkodónak. Például 1458-ban elkísérhetjük a fiatal Mátyást prágai börtönétől egészen Budáig, később mellette lehetünk moldvai, csehországi és ausztriai hadjárataiban, de 1490-ben végigkövethetjük azt, amint a királyi pár utolsó közös útjára indul Budáról a magyar uralom alatt álló Bécsbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”