Már háromezer évvel ezelőtt népszerű volt a labdajáték Eurázsiában
2020. október 14. 10:49
Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat.
Korábban
A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból - olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek.
Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok csak sokkal később jelentek meg: Görögországban nagyjából 2500 évvel ezelőtt, míg Kínában nagyjából 300 évvel később.
A Zürichi Egyetem kutatói német és kínai kollégáikkal együttműködve vizsgáltak meg három bőrlabdát, amelyeket az északnyugat-kínai Turpan szomszédságában lévő, régi Janghaj-temető sírjaiban tártak fel.
A 7,4-9,2 centiméter átmérőjű labdák 2900-3200 évesek lehetnek.
"Ez azt jelenti, hogy ezek a labdák nagyjából ötszáz évvel régebbiek, mint az Eurázsia területéről eddig ismert legrégebbi labdák és labdajáték-ábrázolások" - mondta Patrick Wertmann, az egyetem munkatársa. Hozzátette: sajnálatos módon azonban a rendelkezésre álló régészeti információk alapján nem lehet megmondani, pontosan hogyan játszottak ezekkel a labdákkal.
A legkorábbi görög ábrázolásokon a labdajátékosok futnak, míg a kínai ábrázolásokon a lovasok ütőket használnak.
A régészek Janghajban is találtak hasonló ívelt ütőket, ám azok még csak nem is a labdákkal azonos időszakból származnak. "A janghaji bőrlabdáknak nincs közük a gyeplabda vagy a lovaspóló korai változataihoz annak ellenére, hogy kettőt közülük lovasok sírjában találtak" - jegyezte meg Wertmann.
Az egyik lovas sírjában egy laminált íj és egy nadrág maradványait is feltárták.
Mindkét lelet a lovaglás és a lovas hadviselés új korszakát, valamint alapvető társadalmi változásokat jelez, amelyeket egyre fokozódó környezeti változások, valamint jelentős népességmozgások kísértek Közép-Ázsia keleti részén.
A tanulmány szerint a labdák és a labdajátékok már a kezdetektől fogva fontos részei voltak a testmozgásnak és a katonai tréningnek. A sportnak továbbá, akárcsak ma is, központi szerepe volt a társadalomban és széles körben űzött szabadidős tevékenység volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben 18:08
- Ótürk rovásírásos emléket és sziklarajzokat találtak Kazahsztánban 17:06
- Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét 16:16
- Hatszáz éven át nem változott jelentősen az ibérek génállománya 15:48
- Modern módszerekkel keresik a történelemből eltűnt társadalmi csoportokat 15:01
- Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására 14:15
- Bérlettel lesz bejárható ötszáz francia műemlék 13:22
- Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében 12:39
