Macedónia eddigi legnagyobb sírhalmát tárták fel Amphipolisznál

Első alkalommal vált teljes egészében láthatóvá az ókori Macedónia eddig ismert legnagyobb temetkezési emlékműve, az észak-görögországi Amphipolisz közelében található Kaszta-sír. A folyamatban lévő, több millió eurós restaurálási projekt legutóbbi fázisában a régészek teljesen feltárták a sírhalmot körülölelő, csaknem fél kilométer hosszú márványfalat, amelynek méretei átírják a Nagy Sándor halála utáni korszak temetkezési építészetéről alkotott tudományos elképzeléseket.

Lina Mendoni görög kulturális miniszter legutóbbi helyszíni szemléje alapján a mérnökök és régészek sikeresen kiszabadították a föld alól a dombot övező, mintegy 497 méter hosszú, több mint 20 hektáros területet keretező márvány kerítőfalat. A monumentális építmény méretei a szakembereket is meglepték: a halom átmérője meghaladja a 140 métert, ezzel jelentősen felülmúlja a híres aigaiai királyi temetkezés – II. Philipposz macedón király nyughelyének – 110 méteres nagy tumulusát, így hivatalosan is a valaha felfedezett legnagyobb macedón sírhalommá lépett elő.

A helyreállítás során a déli fal 105 méteres szakaszát már újjáépítették az eredeti márványtömbök felhasználásával. A belső kamrákból eltávolították az ideiglenes acéltámaszokat, a következő fázisban pedig visszahelyezik a monumentális dupla márványajtót, és restaurálják a bejáratot őrző szfinxeket (pótolva azok hiányzó szárnyait és egyikük fejét).

Az ásatások nemcsak az eredeti, Kr. e. 4. századi állapotokat, hanem a síremlék későbbi utóéletét is feltárták. A kutatók római kori bontási munkálatok egyértelmű nyomait azonosították: megtalálták a márványtömbök elhordásához használt rámpák, emelőszerkezetek és egy ókori daru pontos helyét. Ez arra utal, hogy évszázadokkal az építés után a területet szervezett formában, építőanyag-bányaként hasznosították újra, ami ellen egy későbbi, vályogtéglás támfal is épült a meggyengült domboldal stabilizálására. A mintegy 15 millió eurós európai uniós és görög állami finanszírozású projekt célja a teljes műemléki rehabilitáció és egy látogatóközpont felépítése 2028 tavaszáig.

A Kaszta-síremlék megépítése a Kr. e. 4. század utolsó negyedére, a Nagy Sándor Kr. e. 323-ban bekövetkezett halálát követő, a diadokhoszok hatalmi harcaival terhelt, turbulens évtizedekre datálható. Bár a régészek továbbra sem tudták egyértelműen azonosítani a sírkamrában nyugvó személy(ek) kilétét, a márvány kivételes minősége, a mérnöki munka léptéke és az architektonikai luxus (például a kariatidák és a kavicsmozaikok megléte) mind arra utalnak, hogy a temetkezés a macedón katonai vagy uralkodói elit legfelső köreihez kapcsolódik.

Amphipolisz stratégiai fontosságú makedón központ volt, a korszakban itt raboskodott, majd lelte halálát Nagy Sándor felesége, Rhóxané és fia, IV. Alexandrosz is, akiket Kasszandrosz gyilkoltatott meg Kr. e. 310 körül, így a síremlék a hellénisztikus kor kezdetének egyik legfontosabb, eddig ismert politikai és hatalmi szimbóluma.