A Tautavel-ember titkai: Európa legrégebbi arca

A Tautavel-ember 450 000 éves arca ma is lenyűgözi a kutatókat. A Caune de l’Arago barlang 60 éve a francia és európai régészet központi helyszíne.

A Caune de l’Arago barlang

A Tautavelben található Caune de l’Arago Franciaország egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye. Az 1960-as évek óta közel 260 000 csont- és kőmaradványt tártak fel itt. A Pireneusok keleti részén fekvő barlangot 700 000 és 400 000 évvel ezelőtt használták az első emberek Nyugat-Európában. A hatalmas időintervallum rendkívüli betekintést nyújt a régmúlt életébe.

Arago 21

Az egyik legismertebb lelet az Arago 21 néven ismert koponya. Marie-Antoinette de Lumley csapata 1971-ben fedezte fel. Évtizedekig Európa legrégebbi emberi koponyájának tartották, amíg a spanyolországi Atapuercában előkerült leletek át nem vették a vezetést. 450 000 éves korával azonban ma is a legrégebbi ismert emberi arc Franciaországban.

A kutatások szerint a Tautavel-ember a Homo heidelbergensishez áll közel. Testfelépítése kicsi vagy közepes méretű, mégis robusztus volt. Hosszú gyaloglásra termett, de mindennapi életmódjáról alig tudunk valamit. A legnagyobb kérdések közé tartozik, miként vészelték át a jégkorszakokat tűz nélkül. A leletek arra utalnak, hogy vadásztak, de a csontokon talált vágásnyomok kannibalizmust is sejtetnek.

Kutatás a modern tudománnyal

Hat évtizeddel az ásatások kezdete után a Tautavel-ember portréjának rekonstruálása ma is zajlik. A paleopalinológia, vagyis az ősi pollenek vizsgálata a 3D modellezéssel együtt segít feltárni a több mint 400 000 évvel ezelőtti táj és élővilág képét. A mesterséges intelligencia alkalmazása új lehetőségeket kínál: nemcsak az arcot állítják helyre, hanem arra is keresik a választ, hogy volt-e artikulált beszéde, és milyen hangot adhatott ki.

A Caune de l’Arago még hosszú ideig a Tautavel-ember titkainak központja marad. A lelőhely folyamatosan új adatokat szolgáltat arról, hogyan éltek és hogyan fejlődtek az első európaiak.