Luther: a fiatal joghallgató viharos útja a reformációig

A kolostori fegyelem és a „bababűnök”

Luther Márton (Lucas Cranach portréja)

Hogy mi is volt a pontos háttere annak, hogy a reformátor végül a szerzetesi élet mellett döntött, az máig vitatott. Magyarázzák ezt családi tragédiával - egy pestisjárvány következtében két testvére is meghalt -, súlyos depressziójával, esetleg - ahogy arra később maga Luther is utal - a túlzottan kemény szülői neveléssel, illetve a fogadalmával. S bár döntését sokan megkérdőjelezték, a reformátor nem hagyta magát lebeszélni: „konokul kitartottam szándékom mellett”- írja egy későbbi visszaemlékezésében.

A szigorú kolostori fegyelem gyökeresen más életformát igényelt Luthertől, mint az addig megszokott. Ahogy a rend egyik tagja megfogalmazta: „A szerzetesek dolga sírni, hallgatni és üdvös csendben várakozni”. A részletekre is nagy figyelmet szenteltek, így például a szerzeteseknek szemlesütve kellett közlekedni, iváskor a kupát két kézzel kellett tartani, az étkezések alatt - az első délben volt - tilos volt beszélgetni. Luther mindenesetre a tőle megszokott szorgalommal vetette bele magát a szerzetesi létbe, elhivatottságának eredménye hamar megmutatkozott, két évvel később ugyanis pappá szentelték.

Mindeközben folyamatos lelki gyötrődés jellemezte napjait, aminek központjában a bűn, a bűnösség kérdése állt. Nehezen volt képes feldogozni azt, hogy magában lépten-nyomon vétkeket talált, majd azokat annak rendje és módja szerint meg is vallotta. Luther mulasztásainak hangoztatását, megvallását erősen túlzásba vitte, gyóntatóatyja, a kongregáció főnöke, Johann von Staupitz nem egy ízben ki is kelt Luther mértéktelen bűnvallásai ellen: „Készíts magadnak lajstromot, abba írd össze az igazi bűnöket, Krisztus segítsen rajtad; de ne mászkálj nekem ide ilyen tákolmányokkal és bababűnökkel, és ne csinálj minden fingból vétket!”. Luthert végül 1508-ban áthelyezték Wittenbergbe, ahol a helyi egyetemen bibliamagyarázat oktatásával bízták meg. A rend képviseletében két év múlva azonban Rómába kellett utaznia, ahol ismét maradandó élményekkel gazdagodott.

1. A gyermekévek és a „viharos” út
2. A kolostori fegyelem és a „bababűnök”
3. Utazás Rómába – Szent Aranytallér és Szent Ezüstgaras
4. Az eltérően értelmezett bűnbocsánat
5. A kiközösített egyházalapító 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa