Lengyelország kiadhatja Ukrajnának az Ermitázs krími ásatásokat vezető orosz régészét
Egy lengyel bíróság elsőfokú döntése értelmében kiadható Ukrajnának Alekszandr Butyagin, a szentpétervári Ermitázs vezető régésze, akit a Krím-félszigeten található ókori Mürmékion illegális feltárásával és az onnan származó műkincsek eltulajdonításával vádolnak – adta hírül a BBC.
Alekszandr Butyagin, a szentpétervári Ermitázs régészeti osztályának vezetője 1999 óta irányította a Krím-félszigeten fekvő, a Kr. e. 6. században alapított ókori görög kolónia, Mürmékion ásatásait. A munkálatok kezdetben az ukrán hatóságok hivatalos engedélyével zajlottak, azonban a Krím 2014-es orosz annektálását, majd a 2022-es fegyveres inváziót követően Kijev hozzájárulása nélkül is folytatódtak.
Az ukrán állambiztonsági szolgálat (SZBU) és a helyi ügyészség azzal vádolja az orosz kutatót, hogy illegális feltárásokat folytatott a megszállt területen, valamint ukrán kulturális örökségi helyszíneket semmisített, illetve rongált meg. A vádak szerint a jogtalanul eltulajdonított leletek – köztük harminc ókori aranyérme – értéke meghaladja a 4,5 millió dollárt. Kijev 2025 áprilisában adott ki elfogatóparancsot a szakember ellen, akit az év decemberében vettek őrizetbe a lengyel hatóságok Varsóban, miközben európai előadókörúton vett részt.
Dariusz Łubowski lengyel bíró mostani határozata alapján a régész kiadatásának nincsenek jogi akadályai, a védelem azonban azonnal fellebbezést nyújtott be. A jogerős döntést követően a végső szót a lengyel igazságügyi miniszter mondja majd ki. Butyagin és ügyvédje, Adam Domański határozottan tagadják a szándékos károkozás és a fosztogatás vádját. Érvelésük szerint a munkálatok megszakítása a műemlék pusztulásához vezetett volna a természetes erózió és a kincsvadászok tevékenysége miatt. Evelina Kravcsenko, az Ukrán Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa ugyanakkor a BBC-nek úgy nyilatkozott: az orosz régészek tevékenysége kifejezetten károsította a Krím-félsziget kulturális örökségét, és jelenlétüket a megszállt területeken meg kell akadályozni. Ha bűnösnek találják, Butyagin akár öt év börtönbüntetésre is számíthat. Oroszország a kutató azonnali szabadon bocsátását követeli, politikai indíttatásúnak minősítve a büntetőeljárást.
Ez is érdekelhet
A kiadatási ügy rávilágít a fegyveres konfliktusok idején végzett régészeti kutatások nemzetközi jogi és etikai dilemmáira. Mürmékion a Boszporoszi Királyság egyik jelentős, a fekete-tengeri antik kereskedelmi hálózatok megértése szempontjából kulcsfontosságú görög települése volt. A kulturális javak fegyveres konfliktus esetén történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény (és annak 1999-es második jegyzőkönyve) a nemzetközi jog alapján szigorúan tiltja a megszállt területeken végzett engedély nélküli régészeti feltárásokat, valamint a kulturális javak eltulajdonítását vagy elszállítását.
Míg Ukrajna és a legtöbb európai állam részese ennek a szigorított jegyzőkönyvnek, Oroszország nem ratifikálta azt, így a felek a nemzetközi jog eltérő értelmezésére támaszkodnak. A Butyagin-ügy precedensértékű lehet az orosz–ukrán háború kulturális örökségvédelmi és jogi vitáiban, különösen annak fényében, hogy a 2022-es orosz offenzíva kezdete óta több európai bíróság is megtagadta már orosz állampolgárok kiadatását Ukrajnának, jellemzően az Emberi Jogok Európai Egyezményének esetleges megsértésére, illetve a háborús körülményekre hivatkozva.
