Megtalálhatták a Balti-tenger középkori New Yorkját
2026. március 17. 14:27
Tizedik századi erődítmény maradványaira bukkantak a Balti-tengeren fekvő lengyel Wolin szigetén, amely a kutatók szerint a több mint ötszáz éve keresett, eddig gyakran mitikusnak hitt viking kereskedőváros, Jomsborg létezését bizonyíthatja.

Korábban
A régészeti felfedezés egy közparkban épülő kilátótorony földmunkálataihoz köthető. A felszínre került leletek és a kiterjedt erődítmény-maradványok vizsgálata alapján Wojciech Filipowiak, a Lengyel Tudományos Akadémia régésze arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt rétegek az egykori Jomsborg 10. századi maradványait rejtik. A szakember szerint az ásatások fizikai bizonyítékot szolgáltathatnak az eddig csupán kora középkori írásos forrásokból ismert település pontos elhelyezkedésére, lezárva egy évszázadok óta húzódó tudományos vitát. Bár a szigeten korábban is folytak célzott régészeti kutatások a viking jelenlét feltérképezésére, az eredeti erődítmény strukturális elemeinek azonosítása jelentős áttörést jelent a korszakkal foglalkozó kutatók számára.
Jomsborg neve először 12. századi skandináv sagákban és krónikákban bukkant fel. A korabeli szövegek egy hatalmas, több ezer lakosú, katonai erőddel és a viking hosszúhajók fogadására alkalmas, kiterjedt mólórendszerrel rendelkező települést írnak le. Mivel a város fizikai nyomait évszázadokon át nem találták meg, a történészek jelentős része az elmúlt ötszáz évben úgy vélte, hogy Jomsborg csupán egy irodalmi és mitológiai konstrukció, amely több különböző korabeli balti kikötő legendájának összegyúrásából született. A források szerint a település a legendás jomsvikingek (egy szigorú törvények szerint élő zsoldos testvériség) központja volt.
Amennyiben a wolini leletek és a további rétegtani vizsgálatok végérvényesen megerősítik a város kiterjedését és funkcióját, az alapvetően bizonyítja a terület geopolitikai és gazdasági jelentőségét a kora középkorban. Karolina Kokora, a wolini történelmi múzeum igazgatójának megfogalmazása szerint a település a "Balti-tenger középkori New Yorkjaként" funkcionálhatott: olyan kozmopolita, multinacionális kereskedelmi csomópont volt, ahol a skandináv vikingek, a germánok és a helyi szláv népek éltek és kereskedtek egymás mellett. A felfedezés így nemcsak a viking terjeszkedés katonai oldalát, hanem a korszak fejlett gazdasági és interkulturális hálózatépítő szerepét is új, kézzelfogható megvilágításba helyezi.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A viking hosszúhajók titka: technológia, amely meghódította a tengereket 15:47
- A tiltakozások ellenére is jóváhagyták Donald Trump diadalívének terveit 14:14
- Luxusszállodává alakítják Athén ikonikus moziját 13:03
- A szabadban hódoltak Mithrásznak Horvátországban 11:12
- Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban 09:47
- Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait 07:24
- Újrafőzték George Washington háborús sörreceptjét tegnap
- Ókori luxusvilla maradványait tárták fel egy római középiskola alatt tegnap














