Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”

Szerteágazó okok

Az indiai elitek jóval kritikusabb szemlélettel viszonyultak a háborúhoz: Nehru önzetlen el nem köteleződési politikáját (amely a hidegháborús szuperhatalmak versengésére adott válaszként indult), illetve Kínával kapcsolatos naiv, a valóságtól elrugaszkodott hozzáállását tekintették a vereség okának.

Felelősnek tartották továbbá Nehru védelmi miniszterét és protezsáltját, Krisna Menont, legfőképpen India véderőinek borzasztó állapotáért és a katonai vezetés helytelen, különc kezeléséért.

Maga Nehru azt a magyarázatot adta az agresszióra, hogy Kína nem tűrte India egyre növekvő nemzetközi presztízsét, és azt sem, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának élére állt.

Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azonban a Kínát rendkívüli mértékben irritáló tibeti kérdést sem, különösen nem az India vendégeként száműzetésben élő dalai láma által kiadott Kína-ellenes propagandát.

Mindemellett Kína egyszerűen kinyilvánította fennhatóságát olyan határvonalak felett, amelyek formálisan sosem kerültek meghatározásra, mert megtehette. A bizonytalan határvonalak leginkább India gyarmati múltja nehéz örökségének részei – a britek által egykor kijelölt határokat a térségben terjeszkedő Kína nem érezte magára nézve kötelezőnek.

Közel 60 év elteltével az 1962-es konfliktusra való visszautalások különböző okokból mind Kína, mind India részéről tele vannak kollektív emlékezetkiesésekkel. Indiában a háború máig traumatikus pillanat, a felszabadulás utáni történelem szégyenfoltja, amellyel az ország máig nem birkózott meg.

1. A szövetségesek egymásnak esnek
2. Szerteágazó okok
3. A béke megkívánja az újraértékelést
4. A világ máshová figyelt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike