Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban
2026. június 26. 10:56 Múlt-kor
Ritka, tizenhetedik századi bóbitás lúd koponyákat azonosítottak egy egykori brandenburgi latrinában végzett régészeti feltárás során. A Maaike Groot, a Berlini Szabadegyetem archeozoológusa által vezetett kutatás az első fizikai bizonyítékot szolgáltatja a presztízs céljából tenyésztett baromfifajta európai jelenlétére. A felfedezés rávilágít a kora újkori arisztokrácia esztétikai igényeire, amelyek a korszakban gyakran felülírták a tenyésztett állatok egészségi állapotát.
Korábban
A Berlintől mintegy száz kilométerre fekvő Flecken Zechlin településen 2021 és 2023 között lezajlott ásatások során a szakemberek egy egykori emésztőgödör tartalmát vizsgálták át. A konyhai hulladékok, csirke- és kacsacsontok között négy szokatlan lúdkoponyára bukkantak, amelyeken ismeretlen eredetű lyukak voltak láthatók. Az egyik egyeden a nyílás átmérője elérte a tizenöt millimétert, ami miatt a koponyatető egy része teljesen hiányzott.
A leletek kiváló megtartási állapota lehetővé tette a kutatók számára, hogy kizárják a vágóhídi feldolgozás, a ragadozók rágása, valamint a fertőzések vagy paraziták okozta sérüléseket. A részletes anatómiai elemzés megállapította, hogy a csontokon lévő elváltozások elhelyezkedésükben és formájukban teljesen megegyeznek a ma is ismert bóbitás kacsák patológiás koponyadeformációival.
A tizenhetedik században a lelőhely püspökök és magas rangú arisztokraták rezidenciájaként működött. Maaike Groot tanulmánya rámutat, hogy a tollüstökkel rendelkező különleges madarakat elsősorban a gazdagság és a társadalmi státusz demonstrálására tartották a főúri udvarokban, elpusztulásuk után pedig egyszerűen a mindennapi hulladék közé dobták őket. A lelet kormeghatározását és értelmezését művészettörténeti források is alátámasztják. Melchior d'Hondecoeter holland festőművész pontosan ugyanebben a korszakban készített festményein már egyértelműen feltűnnek a bóbitás ludak, ami jelzi a fajta kora újkori észak-európai elterjedtségét.
Tudománytörténeti szempontból ezidáig nem állt rendelkezésre régészeti bizonyíték a bóbitás ludak kora újkori tenyésztésére. Bár a római korból már ismertek hasonló genetikai mutációval rendelkező tyúkfélék, a ludak esetében ez az első azonosított régészeti leletegyüttes. A specifikus génmutáció egy zsírszövetből álló párnát hoz létre a madarak fején, a koponyacsont azonban gyakran nem záródik össze megfelelően az egyedfejlődés során. A rokon fajok modern állatorvosi adatai alapján ez a genetikai sajátosság magas elhullási aránnyal, mozgáskoordinációs zavarokkal, valamint a látás és a hallás részleges vagy teljes elvesztésével is együtt járhat.
A ritka brandenburgi lelet így nemcsak a kora újkori elit luxusigényeiről tanúskodik, hanem a korai állattenyésztés biológiai következményeiről is fontos adatokat szolgáltat az archeozoológia számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban 10:56
- Veszélyben a New York-i Bellevue Kórház freskói 10:07
- Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán 09:36
- Erőszakos pusztulás nyomait ásták ki egy francia várnál a régészek 08:52
- Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt 07:44
- Nyugati kutatókat is fogadott az NDK legismertebb középkori műhelye 06:31
- Széchenyi Zsigmond életét bemutató kiállítás nyílt a Szántódpusztai Majorságban tegnap
- Megkezdődött a Raffaello-lodzsák restaurálása a Vatikánban tegnap
