Az 1894-es pestisjárvány idején a britek egyszerűen lerombolták Hongkong nyomornegyedét
2020. április 28. 18:11 Múlt-kor
Mialatt a világ számos nagyvárosához hasonlóan Hongkongban is szinte megállt az élet, a különleges státuszú metropolisz Sheung Wan kerületében igen sötét emlékek is előtörtek. Csaknem 130 évvel ezelőtt itt volt a város történelmében előfordult egyik legsúlyosabb járvány epicentruma, és napjainkban is rávetül ennek árnyéka.
Korábban
Embertelen körülmények
1894-ben a kikötőváros Nagy-Britannia gyarmata és egyik legfontosabb kereskedelmi központja volt. Emiatt nagy számban költöztek a városba Kína más részeiről munkások.
E csaknem 200 000 ember elsősorban Sheung Wanban rendezkedett be, amely akkor a Tai Ping Shan nevet viselte. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a britek már 1840 óta csak ide engedték költözni a kínaiakat, hogy a város többi részen saját fejlesztéseiket vigyék véghez.
A mindössze 1,3 négyzetkilométer területű városrész igen zsúfolt volt, egész családok laktak szinte egymás hegyén-hátán, sokszor állataikkal – disznókkal, borjakkal – egy helyiségben, utóbbiakat sokszor helyben is ölték le.
E viszonyok éles kontrasztban álltak a város európai lakóinak körülményeivel, akik közül sokan a „Csúcsnegyed” (Peak District) néven ismert kerület stukkóval díszített palotáinak hatalmas füves gyepjein töltötték szabadidejüket.

A kínai negyed valóságos időzített bomba volt járványügyi szempontból, és 1894 elején be is robbant: a begyújtó szikra a bubópestis volt. A baktériumnak nem csupán termékeny táptalajt nyújtott a kerület, de miután egyszer elszabadult, lehetetlennek bizonyult kordában tartani.
A láz, a testen megjelenő sötét duzzanatok, az önkívületi állapot és a nyelv elfeketedése csupán néhány tünetét jelentette a borzalmas betegségnek, amely egyes becslések szerint 90 százalékos halálozási arányt is elért a város kínai lakossága körében. A betegség felbukkanása ezen felül ráadásul tovább mélyítette a szakadékot a nyugatiak és a kínaiak között, növelve a két kultúra kölcsönös bizalmatlanságát és ellenségeskedését.
Habár a betegséget valójában bolhák hordozták, a megbetegedésekért hamar a kínai etnikumú bevándorlókat tették meg bűnbakká. A „megoldás” szinte adta magát: a bevándorlónegyed „megtisztítása” a betegektől.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap