Közel hatvan éve nem térhetett vissza hazájába a 14. dalai láma
2017. március 31. 08:55 MTI
Már napok óta tartott a tibeti nép kínaiak ellen vívott fegyveres felkelése, amikor 1959. március 17-én, este 10 óra előtt néhány perccel egy katonának öltözött, húszas éveiben járó fiatalember tört át a fővárosban, Lhászában összegyűlt tömegen.
Korábban
Kíséretével a Kyichu (Lhásza) folyó felé tartott, hogy rokonaihoz és munkatársaihoz csatlakozva folytassa útját a menedéket jelentő India felé. Két hét éjszakai gyaloglás, és a Himalája hegyvonulatain történő átkelés után 1959. március 31-én lépte át a tibeti-indiai határt Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma.
Miután a kommunista Kína 1950-ben megszállta Tibetet, azonnal hozzálátott a tartományi státuszba süllyedt ország politikai, vallási és társadalmi berendezkedésének gyökeres átalakításához. A tibeti gerillák már 1956 óta küzdöttek a megszálló csapatok ellen az ország különböző régióiban, 1959-ben pedig a fővárosra is átterjedtek a harcok.
Amikor a tibetiek megtudták, hogy a kínai hadsereg testőrök nélkül hívta meg egy színházi előadásra a dalai lámát, március 10-én – tartva attól, hogy a kínaiak le akarják tartóztatni – mintegy 300 ezren gyűltek össze az ország legfőbb vallási-politikai vezetőjének nyári rezidenciája, a Norbulingka környékén. A dalai láma nyugalomra buzdító szavai ellenére a tömegtüntetés napokon belül fegyveres felkelésbe torkollott.
Az ellenállást az óriási létszámfölényben lévő kínai katonai erők napokon belül leverték. Az ezt követő megtorlás során tibetiek tízezreit küldték munkatáborba, vagy végezték ki, a dalai láma testőreit pedig nyilvánosan agyonlőtték. A Norbulingkát az összecsapások alatt mintegy 800 tüzérségi lövedék találta el, és a kínai katonák emellett számos kolostort is a földdel tettek egyenlővé. Mintegy 80 ezer tibeti kényszerült elhagyni szülőföldjét. A dalai láma végül a pakisztáni határ közelében fekvő Dharamszalában talált menedékre, és itt alakította meg emigráns kormányát. A tibeti buddhista vezető sohasem térhetett vissza hazájába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.