Közös kínai-kirgiz intézmény kutatja a Selyemút műemlékeit

Közös kulturális örökségvédelmi laboratóriumot hozott létre Kína és Kirgizisztán a történelmi Selyemút közép-ázsiai műemlékeinek, köztük az ókori Szujab városának megmentése és tudományos vizsgálata céljából - számolt be róla a China Daily angol nyelvű kínai napilap.

A kínai Kanszu tartomány fővárosában, Lancsouban tartott márciusi tanácskozással hivatalosan is megkezdte működését a kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium által jóváhagyott bilaterális kutatóközpont. Az intézményt a nemzetközileg elismert örökségvédelmi központ, a Tunhuangi Akadémia és a kirgiz Kulturális Minisztérium közösen üzemelteti.

A Szu Po-min, a Tunhuangi Akadémia igazgatója, valamint Ajszin Dujsanalijeva kirgiz szakember vezetésével felálló intézmény fő célja, hogy a következő két évben egységes regionális műemlékvédelmi szabványokat dolgozzon ki Közép-Ázsia számára. A program keretében három-öt nagyszabású demonstrációs projektet is végrehajtanak Kirgizisztán területén, amelyek fókuszában a rendkívül sérülékeny föld- és vályogépítmények, valamint a sziklatemplomok konzerválása áll.

Liu Vej-min, a Kínai Tudományos Akadémia tagja és a projekt tudományos bizottságának elnöke a találkozón kiemelte: a laboratórium a legmodernebb digitális dokumentációs és monitorozási technológiákat alkalmazza majd a régészeti helyszíneken.

A platform a két alapító államon túl a jövőben kiterjeszti együttműködését a térség többi közép-ázsiai köztársaságára, valamint az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben részt vevő más nemzetekre is. A fizikai állományvédelmi munkálatok mellett a központ kiemelt feladatának tekinti a Selyemút régészeti hagyatékának interpretációját, a határokon átnyúló adatmegosztást és a régió szakembereinek közös képzését.

Szujab és a Csangan–Tien-san folyosó

A kétoldalú műemlékvédelmi program egyik legfontosabb célpontja a mai Kirgizisztán területén található Szujab (jelenlegi nevén Ak-Besim) romvárosa. A Csu-folyó völgyében fekvő település az 5–6. században jött létre, és a 7–8. század fordulóján, a kínai Tang-dinasztia kiterjedt uralma idején élte fénykorát. Szujab a Selyemút egyik legfontosabb kereskedelmi és katonai csomópontja volt: az úgynevezett „Anhszi négy helyőrségének” egyikeként a kínai császárság legnyugatibb támaszpontjaként funkcionált, ahol a kínai, szogd, türk és nomád kultúrák évszázadokon át szoros interakcióban éltek egymással.

A település romjai a Selyemút egy 5000 kilométeres, történelmileg meghatározó szakaszának (a Csangan–Tien-san folyosónak) a részeként 2014-ben, Kína, Kazahsztán és Kirgizisztán közös felterjesztésére kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. Az ezen a zord klímájú útvonalon található, jellemzően döngölt földből és vályogból emelt ősi építmények a szélsőséges kontinentális éghajlat, a drasztikus hőmérséklet-ingadozás és a szélerózió miatt folyamatosan pusztulnak.

Az új nemzetközi laboratórium felállítása azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert a modern anyag- és állományvédelmi technológiák révén most először nyílik intézményesített lehetőség ezen pótolhatatlan, az eurázsiai kereskedelem történetét őrző mementók hosszú távú, szakszerű megmentésére.