Középkori óriásszablyát tártak fel Asztrahánnál

A Naszledyije (Örökség) Tudományos és Termelési Intézmény munkatársai, Tatyjana Grecskina régész vezetésével egy ötven négyzetméteres halmon több mint ötven, melléklet nélküli muszlim sírt vizsgáltak meg, amikor az expedíció utolsó napjaiban két szokatlan temetkezésre bukkantak. A felsőbb, 12–13. századra datálható sírban egy hason fekvő férficsontvázat találtak, akinek a nyakát a temetés előtt eltörték, kezeit és lábait pedig megkötözték.

A maradványoktól északra egy ló négy alsó lábszárcsontját, valamint egy kengyelt és egy lószerszámcsatot helyeztek el, ami a kutatók szerint – a kivégzésre utaló egyértelmű nyomok ellenére – a lovas felszerelés jelenléte miatt összetett rituális jelentőséggel bírhatott.

Az ez alatt húsz centiméterrel elhelyezkedő, korábbi, 13. század közepére tehető sírban egy kelet felé tájolt férfimaradványt tártak fel, amelynek fejét és felsőtestét sötét bevonat borította – ez valószínűleg egy egykori bőrpáncél és sisak maradványa. A sírból nyílhegyek, egy tőr, valamint egy fatokban megőrződött szablya is előkerült.

Mihail Golovacsov restaurátor négy hónapos munkával konzerválta a tizenöt kilogrammos földtömbben kiemelt fegyvert, amelynek fennmaradását a vas-oxidok által átitatott fa tette lehetővé. A szablya a tokkal együtt 112 centiméter hosszú, magának a pengének a hossza pedig megközelíti az egy métert, ami jelentősen meghaladja a korszakban általános, hetven centiméteres szabványméretet.

A fegyver mérete alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a szablyát egyedi megrendelésre készítették egy megközelítőleg két méter magas harcos számára, mivel egy ekkora penge tokból való előrántásához jelentős karhosszra volt szükség. A sírban fekvő csontváz méretei azonban mindössze 175 centiméteres testmagasságra utalnak, így felmerül a tudományos kérdés, hogy a fegyver valóban az elhunyté volt-e, vagy csupán szimbolikus, esetleg rituális sírmellékletként került a földbe. A fegyver alatt egy nyíltartó tegezhez tartozó nyírfakéreg darabjait, valamint a szablya felfüggesztésére szolgáló elemeket is azonosították.

Az Asztrahán környéki terület a korszakban a Volga deltájában stratégiai jelentőségű volt: ebben az időszakban zajlott a mongol invázió, majd a terület az Arany Horda központjává vált. A térségben élő nomád és félnomád népek harcászatának alapját a könnyűlovasság és az olyan ívelt pengéjű fegyverek alkották, mint a szablya, amely lovasharcban hatékonyabb, mélyebb vágást biztosított az egyenes kardoknál.

A kivételes méretű fegyver az Asztraháni Múzeum-Rezervátumban augusztustól lesz látható majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház