Középkori kőépület maradványait tárták fel a Füvészkertben
Késő középkori kőépület falmaradványait és 16. századi leleteket azonosítottak a budapesti Füvészkert területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) BTK Régészettudományi Intézetének kutatói. A tájékozódó jellegű feltárás mérföldkőnek számít a főváros helytörténetében, mivel első ízben szolgáltat fizikai bizonyítékot arra az eddig csak elméletben létező feltételezésre, miszerint a területen már a török hódoltság előtt is jelentős épületegyüttes, feltehetően a Mátyás-kori vadászkastély állhatott.
A régészeti kutatás alapvető célja az eredetileg csak 1718 utáni építészeti emlékekkel rendelkező terület pontosabb kormeghatározása és hivatalos régészeti lelőhellyé minősítése volt, a hazai örökségvédelmi szabályozás ugyanis az 1711 előtti emlékeket tekinti régészeti leletnek.
A szakemberek két helyszínen végeztek munkálatokat: eltávolították egy pince 18-19. századi feltöltését, valamint kutatóárkot nyitottak az egykori Festetics-kastély főhomlokzata előtt. Ez utóbbi szelvényben egy masszív, egyméteres szélességű falmaradvány került elő, amelynek tájolása teljes mértékben eltér a későbbi, ma is álló kastélyépületétől, és szerkezetileg is aláfut annak.
Bár a falazathoz tartozó egykori padlószintet egyelőre nem sikerült azonosítani, az előkerült tárgyi leletanyag egyértelműen bizonyítja a 18. század előtti emberi jelenlétet. A régészek több mint tíz darab puskagolyót, valamint 16-17. századi kerámiatöredékeket tártak fel. A komplexum korát két numizmatikai lelet határozta meg a legpontosabban: egy 1520-as évszámmal vert érme, illetve II. Ulászló magyar király (1490–1516) egyik ezüstdénárja.
A kutatók megállapították, hogy a késő középkorban felhúzott masszív kőépület falai a török kor végén még olyan magasan álltak, hogy a puskagolyók tanúsága szerint – feltehetően Buda visszafoglalásának mellékhadszíntereként – katonai fedezékül szolgáltak a harcoló alakulatoknak.
Ez is érdekelhet
A felfedezés jelentősége kiemelkedő. Buza Péter helytörténész korábbi, írott forrásokon alapuló kutatásai már valószínűsítették, hogy Hunyadi Mátyás pesti vadászkastélya és az ahhoz tartozó kiterjedt vadaspark a mai Füvészkert tágabb környezetében terülhetett el. Ezt a teóriát azonban eddig semmilyen tárgyi lelet nem támasztotta alá, mivel a terület a korábbi nyilvántartások szerint nem számított hivatalos régészeti lelőhelynek.
Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének most lezárult projektje révén a hipotézisből kézzelfogható bizonyíték lett: bebizonyosodott, hogy legkésőbb a Jagelló-korban már egy komolyabb kőépület állt a területen. A feltárt falszakasz a jövőbeli kutatások kiindulópontja lehet, megnyitva az utat a pesti oldal 15-16. századi történetének és a királyi vadászlak pontos helyének részletesebb megismerése előtt.
