Középkori arab szemész alapozta meg a nyugati szemgyógyítást
2026. április 9. 07:11 Múlt-kor
A Sardzsai Egyetem kutatói nemrég bebizonyították: a középkori arab szemész, Hunajn ibn Iszhák kulcsszerepet játszott a nyugati orvoslás fejlődésében. A Cogent Arts and Huminities folyóiratban közölt tanulmány szerint Hunajn „A szemről, kétszázhét kérdésben” című munkájával számos olyan tévhitet oszlatott szét, amely korábban gátolta az orvostudomány fejlődését.

Az emberi szem Hunajn ibn Iszhák szerint (Forrás: Wikipédia / Közkincs)
Korábban
A kérdés-felelet formában írt mű Hunajn tíz másik tanulmányával együtt mérföldkőnek számít mind az iszlám, mind pedig a nyugati orvoslás történetében – derült ki nemrég egy frissen közölt tudományos írásból.
A tanulmány vezető szerzője, Dalal H. Al-Zubi doktorandusz szerint a középkori orvos munkájában bebizonyította, hogy az emberi szem hét rétegből áll, amelyek közül csak egy felelős közvetlenül a látásért, a többi csupán ennek a működését igyekszik támogatni. Hunajn írásában részletesen leírta az egyes rétegek szerepét, illetve kitért a szemek mozgását irányító izmokra is, kiemelve, hogy ezeket az izmokat az agy irányítja a látószervhez kapcsolódó idegeken keresztül.
A fentebbiek hangsúlyozása mellett az új tanulmány szerzői Hunajn fordítói tevékenységét is részletesen elemezték. Al-Zubi szerint a középkori szemésznek köszönhetően terjedtek el olyan – az orvosláshoz nélkülözhetetlen – terminológiák az arab nyelvben, mint például a retina és a szaruhártya.
A szakértők emellett azt is részletesen megvizsgálták, hogy az orvos hogyan fejlesztette a fordítás módszertanát; kiderült például, hogy „a fordítók fejedelmeként” is emlegetett Hunajn már ebben a korai időszakban is előnyben részesítette a szöveg jelentésének minél pontosabb visszaadását a szó szerinti fordítással szemben.
Al-Zubi kiemelte: Hunajn írásai széles körben ismertek voltak a nyugati világban is. Maamoun Saleh Abdulkarim professzor ehhez hozzátette: a középkori szemész különösen a görög szövegek arabra fordításával és értelmezésével járult hozzá az európai gyógyászat fejlődéséhez – ezek az arab szövegek szolgáltak ugyanis később a latin fordítások alapjául, amelyeket a középkori Európa nagyhírű egyetemein használtak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Római kori leletek világítják meg Velence eredetét 19:24
- Szarmata kori településrészletet és római érmét találtak Őrbottyánban 17:17
- A viking hosszúhajók titka: technológia, amely meghódította a tengereket 15:47
- A tiltakozások ellenére is jóváhagyták Donald Trump diadalívének terveit 14:14
- Luxusszállodává alakítják Athén ikonikus moziját 13:03
- A szabadban hódoltak Mithrásznak Horvátországban 11:12
- Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban 09:47
- Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait 07:24













