Kötet készül Zaboretzky Ferenc kecskeméti építőmesterről
Átfogó, hiánypótló tudományos kiadvány készül Zaboretzky Ferenc, Kecskemét meghatározó 20. századi építőmesterének életéről és munkásságáról. A Bács-Kiskun Vármegyei Építész Kamara, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára által aláírt együttműködési megállapodás célja a városképet máig meghatározó, de szélesebb körben kevésbé ismert építész szakmai örökségének hiteles, forrásokon alapuló feldolgozása.
A projekt hivatalos elindítását rögzítő dokumentumot Katkics Tamás, az építészkamara elnöke, dr. Rosta Szabolcs, a múzeum igazgatója, valamint dr. Gyenesei József, a megyei levéltár igazgatója látta el kézjegyével. Az interdiszciplináris kutatási program során a három szakmai bázis összehangoltan dolgozza fel a rendelkezésre álló archívumi, gyűjteményi és építészeti forrásokat.
A szakmai stáb munkájában a kamara részéről Boros Pál (DLA), Vásárhelyi Dániel és Vas Tibor András építészek vesznek részt, a múzeumot Hajagos Csaba történész és ifj. Gyergyádesz László művészettörténész képviseli, míg a levéltári kutatásokat Hlbocsányi Norbert főlevéltáros és Gönczi Gergő levéltáros végzi.
A tervek szerint 2027 októberében megjelenő, gazdagon illusztrált kiadvány archív fotók és eredeti tervanyagok felvonultatásával mutatja majd be a szakember életútját. A szervezők tájékoztatása szerint a kötet célja, hogy közérthető, mégis tudományosan megalapozott formában tárja a nagyközönség elé Zaboretzky Ferenc hagyatékát, hozzájárulva ezzel Kecskemét építészeti és helytörténeti értékeinek alaposabb megismeréséhez és megőrzéséhez.
Ez is érdekelhet
Zaboretzky Ferenc szakmai jelentőségét és a korabeli építőipar minőségét jól példázza, hogy az általa tervezett vagy felépített, immár több mint százéves épületek jelentős része ma is funkcionál, sőt, gyakran műemléki vagy helyi védelem alatt állva a jelenlegi városkép megbecsült, szerves részét képezi. Bár ezek az épületek napjainkban is a város büszkeségei, alkotójuk neve az évtizedek során jórészt kikopott a köztudatból.
A most induló kutatási és publikációs projekt ezen a történelmi adósságon kíván változtatni, visszaemelve az építőmestert Kecskemét elismert történeti személyiségei közé, egyúttal rávilágítva a 20. század eleji vidéki építőipar és a hazai tervezőmunka értékmentésének fontosságára.
