2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Klímaváltozás formálta az Andok ősi népességének demográfiáját

2026. július 14. 09:22 Múlt-kor

Az Andok régiójában az elmúlt ötezer év során a csapadékmennyiség ingadozása alapvetően meghatározta az őslakos populációk egészségi állapotát és demográfiai mutatóit. A Snyder és kutatótársai által jegyzett, a történelem előtti csontvázleleteket elemző tanulmány elsőként számszerűsíti regionális szinten az éghajlati tényezők, a gyermekkori alultápláltság és a termékenység közötti összefüggéseket, új kontextusba helyezve a prekolumbiánus civilizációk alkalmazkodóképességét.

Klímaváltozás formálta az Andok ősi népességének demográfiáját

A Science Advances folyóiratban megjelent kutatás több ezer, különböző korszakból származó emberi maradvány elemzésével vizsgálta, miként hatott a csapadék mennyiségének változása az egészségre és a népesség alakulására az elmúlt mintegy ötezer év során.

A kutatócsoport 71 temetkezési lelőhely csontanyagát elemezte a dél-közép-andoki térségből. A vizsgálatok során a szemüreg felső részén kialakuló úgynevezett cribra orbitalia elváltozást keresték, amelyet gyakran összefüggésbe hoznak a gyermekkorban elszenvedett alultápláltsággal, fertőzésekkel vagy más tartós anyagcsere-stresszel. Az eredmények azt mutatták, hogy a szárazabb időszakokban élő közösségekben ez az elváltozás jóval gyakoribb volt, ami arra utal, hogy a csökkenő csapadék a mezőgazdasági termelés visszaesésén keresztül az emberek egészségét is jelentősen befolyásolta.

A kutatás másik fontos megállapítása a népesség alakulásához kapcsolódik. A szakemberek arra számítottak, hogy a nehezebb környezeti feltételek magasabb születési arányt eredményezhettek, a vizsgálatok azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatták: az adatok szerint a csapadékban gazdagabb időszakokban nőtt a termékenység, vagyis amikor a földek bőségesebb termést adtak, az emberek egészségi állapota is javult, ami kedvezőbb feltételeket teremtett a gyermekvállaláshoz.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a magasabban fekvő területeken élő közösségek termékenysége alacsonyabb lehetett: a 2500 méter feletti magasságban a ritkább levegő és az alacsonyabb hőmérséklet nagyobb terhet rótt az emberi szervezetre, ami hosszú távon a népesség növekedését is befolyásolhatta.

A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az andoki közösségek nem voltak kiszolgáltatva az éghajlat szeszélyeinek, mivel az öntözőrendszerek és a kiterjedt cserekapcsolat-hálózatok valószínűleg sok esetben mérsékelték a szélsőséges időjárás következményeit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár