Kettős pusztítás nyomait azonosították Ninive ókori kapujánál
2026. május 3. 12:04
Egymástól több mint 2600 évre lévő, pusztító történelmi események fizikai bizonyítékait azonosította az iraki–olasz régészeti misszió Ninive ókori keleti kapujánál – számolt be róla az Iraq című tudományos folyóirat legfrissebb száma. A kutatók a Kr. e. 612-es asszír birodalmi összeomlás emberi és tárgyi maradványai mellett az Iszlám Állam modern kori pusztításait is feltárták.

Korábban
A feltárások során a szakemberek a Samas-kapu (Napisten-kapu) központi átjárójában a Kr. e. 7. század végéről származó vastag pusztulási rétegeket azonosítottak. A leletanyag többek között bronz és vas nyílhegyeket, kerámiákat és kiterjedt faszénnyomokat tartalmaz, amelyek egyértelműen a várost elfoglaló méd-babilóniai koalíció ostromához köthetők.
A legmegrázóbb felfedezések azok az emberi maradványok – köztük egy gyermek és három felnőtt csontváza –, amelyek a harcok közvetlen tragédiáját rögzítik. Szintén a hamurétegből került elő az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója, Assur-bán-apli mészkő sztéléjének 196 darab töredéke. A mintegy két méter magas ékírásos emlékmű, amely a Taharka (Nofertumhuré) fáraó elleni egyiptomi hadjáratot örökítette meg, szándékos erőszakos rongálás és tűz áldozata lett.
A feltárt építmény eredetileg Ninive tizennyolc bejáratának egyike volt, amelyet Szín-ahhé-eríba király (Kr. e. 705–681) nagyszabású városfejlesztési programja során emeltek a Tigris folyó keleti partján, a mai iraki Moszul területén. A Samas-kapu az Erbil felől érkező nehéz szekérforgalom központi ütőereként funkcionált, folyamatos karbantartását pedig a burkolat többszöri felújítása is bizonyítja.
Ugyanezt az ókori stratégiai pontot használta fel az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet 2014 és 2017 között: a fegyveresek egy mintegy 210 méter hosszú alagútrendszert ástak a kapu alapjai alatt, súlyosan és maradandóan károsítva a kőépítményt. A beomlással fenyegető történelmi járatokat végül az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) bevonásával 2022-ben stabilizálták.
A jelenlegi kutatási eredmények történelmi jelentősége az egyedi rétegtanban rejlik. Az Újasszír Birodalom az ókori Közel-Kelet domináns katonai hatalma volt, Ninive Kr. e. 612-es eleste pedig a térség történelmének egyik legmeghatározóbb geopolitikai fordulópontját jelentette. A Samas-kapu egyedülálló módon sűríti magába az időt: a méd nyílhegyek és az Assur-bán-apli-sztélé zúzott szilánkjai szinte azonos kontextusban helyezkednek el a 21. századi harci repeszekkel és alagutakkal.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Különleges bölcsőben szállítják Londonba a Bayeux-i falikárpitot 19:33
- Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását 18:22
- Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét 17:03
- Netanjahu leállította a ciszjordániai régészeti ellenőrzés kiterjesztését 15:42
- Ipari hulladékból készültek a hispániai római mozaikok fekete kövei 14:38
- Nemzetközi bűnhálózat állhat a Louvre kifosztása mögött 13:47
- Ókori fahíd maradványaira bukkantak egy svájci folyóban 13:02
- Újraértékelték az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat eszmei hátterét 12:16














