Így akarja eltörölni a múltat az Iszlám Állam

Az Irak és Szíria jelentős területeit elfoglaló, szélsőséges iszlamista szervezet vallási megfontolásból törli el a Közel-Kelet évezredes emlékeit. Elmondásuk szerint azért harcolnak, hogy „megtisztítsák” az iraki társadalmat mindattól, ami összeegyeztethetetlen az iszlámmal.

Romokban Sárkányölő Szent György temploma

Az abu-dzabi székhelyű Sky News Arabia televízió kedden jelentette, hogy a Moszul északkeleti részén álló Sárkányölő Szent György templomát felrobbantották a szélsőségesek.

A templom a város egyik legjelentősebb és a helyi keresztények körében a legnagyobb tiszteletben tartott vallási intézmény volt. Az épületet az Iszlám Állam fegyveresei hétfőn pusztították el. A templom közelében több lakóházat és egy segélyosztásra kijelölt épületet is leromboltak. A közeli keresztény temető sorsáról egyelőre nincsenek információk.

Moszul egyik legrégebbi keresztény temploma valószínűleg a 17. század végén épült, azonban 1931-ben a régi helyére egy újat húztak fel. Felbecsülhetetlen értéknek számított a 13-14. századi, márványból faragott ajtókerete, amely minden bizonnyal megsemmisült a robbanásban.

A rómaiak által sikertelenül ostromolt Hatra

Az IÁ a Sárkányölő Szent György templom lerombolása előtt legutóbb március elején üzent hadat a "bálványimádásnak". Az iraki kormányzat március 7-i közlése szerint a dzsihadista szervezet emberei az észak-iraki Hatra ókori romváros maradványait dúlták szét. Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) igazgatója a támadást fordulópontnak nevezte az Irakban elkezdett dzsihadista kulturális tisztogatás borzasztó stratégiájában.

Hatra mintegy 110 kilométerre délnyugatra fekszik Moszultól, a dzsihadisták fellegvárától. Az egykor a Pártus Birodalom befolyása alá tartozó erődített város tornyokkal megerősített, magas, vastag falainak köszönhetően két alkalommal, i. sz. 116-ban és 198-ban is ellenállt a római inváziónak. A több mint kétezer évvel ezelőtt emelt ókori város mindezidáig jó állapotban lévő maradványai 1985 óta számítanak a kulturális világörökség részének.

Az idegenforgalmi és régészeti minisztérium Moszulban állomásozó alkalmazottaira hivatkozva közölte a borzasztó hírt, illetékese szerint más forrásból egyelőre nem tudták megerősíteni a jelentéseket, és még fényképekkel sem rendelkeznek a pusztításról. A Reuters mindazonáltal a térségben lakóktól is arról értesült, hogy az iszlamisták robbantásokat hajtanak végre, és épületeket rombolnak le a szóban forgó területen.

Nimrúd, az asszírok egykori fővárosa

A Hatra ledózerolása előtti napokban (bár lehet, hogy párhuzamosan zajlott a két pusztítás), március 5. körül az Iszlám Állam fegyveresei elkezdték megsemmisíteni az ellenőrzésük alatt lévő, észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait. Az UNESCO elítélte és egyenesen "háborús bűntettnek" minősítette a dúlást.

Nimrúd, az időszámításunk előtti 13. századból származó asszír régészeti hely a Tigris folyó bal partján, Moszultól 30 kilométerre délre fekszik. Asszíria második fővárosát I. Sulmánu-asarídu király (i. e. 1273-1244) tette birodalma központjává. Nevezetességei között található a Ninurta templom, az északnyugati palota, a délnyugati palota, a Szargon palota és a zikkurát. Az ókori lépcsős torony ma egy kúp alakú domb, romjainak magassága eléri a 17 métert.

Az ősi mezopotámiai civilizációról kialakult képünket a francia származású angol utazó, Austen Henry Layard kutatásának köszönhetjük, aki az 1840-es években folytatott ásatásokat a mai Irak területén. Layard eltökélt volt, hogy valóra váltsa gyermekkori vágyát, azaz ellátogat az ezeregyéjszaka helyszíneihez. Munkássága eredményeképpen felfedezte a gyönyörű műalkotásokkal és királyi palotákkal teli ősi asszír várost, Nimrúdot, eleinte azonban úgy vélte, Ninive romjaira bukkant.

Fúrókkal a Nirgal Kapu ellen

A dzsihadista szervezet február 26-án hivatalos twitter-fiókjára tett fel egy ötperces videofelvételt, amelyben szakállas emberek kalapácsokkal és fúrógépekkel zúznak szét több ókori tárgyi leletet Moszul egyik múzeumában, valamint az ugyancsak a városban fekvő, az asszír birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél, a Nirgal Kapunál. A felvétel alapján felismerhető volt, hogy a szétzúzott tárgyi emlékek között volt egy szárnyas bika alakjában ábrázolt asszíriai isten is, amely az időszámításunk előtti 9. századból származik.

A moszuli könyvtár kifosztása

Szemtanúk beszámolói szerint február első napjaiban az Iszlám Állam kötelékében harcoló fegyveresek megrohamozták a moszuli központi könyvtárat: több mint kétezer, iszlámellenesnek tartott művet - többek között mesekönyveket és verses köteteket - gyűjtöttek össze, ezeket hat nagyobb ládába tették, majd egy teherautóra pakolták őket és elhajtottak velük. Csak az iszlám szövegek maradhattak a helyükön. „Ezek a könyvek a hitetlenséget és az Allahtól való elfordulást hirdetik, ezért el kell égetni őket” - mondta az egyik fegyveres egy, az esetleges bosszútól tartva névtelenséget kérő helybélinek az AP tudósítója szerint.

A hajdani Asszír Birodalom fővárosa - amely az Iszlám Állam által ellenőrzött területek legnagyobb települése - egy heterogén, magasan iskolázott, a kulturális sokszínűségére büszke népességgel rendelkezik, amely fontosnak tartja, hogy megőrizze régészeti és írott emlékeit. A Szaddam Husszein megbuktatására indított 2003-as amerikai inváziót követő káosz idején Moszul lakói összegyűjtötték a központi könyvtárból az évszázados kéziratokat, majd saját otthonaikban rejtegették őket, megakadályozva azt, hogy azok esetleg a fosztogatók kezére kerüljenek. Az Iszlám Állam ezt ma halálbüntetéssel sújtja.

A hírek szerint főként 20. század eleji iraki újságok, az Oszmán Birodalom idejéből származó térképek és könyvek, illetve a vagyonos moszuli családok által a könyvtárnak adományozott értékes gyűjtemények látták a kárát az Iszlám Állam ezen akciójának.

Könyvégetés a Moszuli Egyetemen

Néhány nappal a moszuli könyvtár kifosztását követően a fegyveresek betörtek a Moszuli Egyetem könyvtárába is, ahol a diákok szeme láttára égettek el több száz könyvet. Az egyik neve elhallgatását kérő történészprofesszor elmondása szerint a szélsőséges szervezet tagjai januárban kezdték meg a moszuli könyvtárak fosztogatását. Súlyos károk keletkeztek a Szunnita Muzulmán Könyvtár és a 265 éves katolikus egyházi könyvtár gyűjteményében, illetve a dominikánusok és a Moszuli Múzeum könyvtárában, ahol i. e. 5000-ből származó emlékeket is őriznek. E művek további sorsa ismeretlen, egyesek azonban tudni vélik, hogy az értékes könyvek és ereklyék egy része a feketepiacon végzi.

Hakim al-Zamili iraki képviselő, a parlament védelmi bizottságának elnöke Bagdad 1258-as, mongolok által történt kifosztásához hasonlította a történteket. „Az egyetlen különbség, hogy a mongolok a Tigrisbe hajították a könyveket, míg a Daesh (az Iszlám Állam arabul - a szerk.) elégeti őket. Más metódus, de ugyanaz a mentalitás” - fogalmazott.

Jónás próféta szentélye a magasba repül

Az IÁ tagjai (akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam néven), mielőtt még 2014. június 29-én kikiáltották volna a kalifátust, elfoglalták Moszult és a környező Ninive tartományt. A térségben mintegy 1800 archeológiai helyszín található, köztük négy ősi város - Ninive, Kalhu, Dúr-Sarukkín és Asúr - maradványai is. Ezek a települések egykor az asszír birodalom fővárosainak számítottak.

A kalifátus kikiáltása után három héttel, 2014. július 27-én zajlott le a szélsőségesek első nagyobb, közfelháborodást keltő kultúrarombolása: a szunnita csoport tagjai felrobbantották Jónás próféta moszuli mecsetét. Az AP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó helyiek szerint a dzsihadisták először Jónás próféta 14. századi mecsetének és szentélyének elhagyására szólították fel az ott tartózkodókat, majd a levegőbe röpítették az épületet.

A mecsetet a Kurajs-törzs temetőjében építették Moszul városában és az 1990-es években újították fel. Állítólag ezen a helyen temették el Jónás prófétát, akit a Biblia és a Korán szerint is egy cethal nyelt el. Beszámolók szerint az észak-iraki városban Sét próféta mecsetét is lerombolták. Az Iszlám Állam közölte: a lerombolt mecsetekben nem imádkoztak, szerinte azok a hitehagyottak gyülekezőhelyei voltak.

Az Iszlám Állam egy korábbi közleményében védelmébe vette az iraki szent helyek ellen indított, világszerte nagy felháborodást kiváltó barbár támadásait.  „A sírhelyek fölé emelt épületek lerombolása a vallási tisztaság kérdésébe tartozik” - írták honlapjukon. „Istenfélő elődeink is így tettek. Nincs helye a vitának a megszüntetésre ítélt sírok és szentélyek lerombolásának jogosságát illetően” - fogalmazott egyértelműen az IÁ, amely felidézte, hogy az iszlám egyik irányzatának, a puritán vahhabizmusnak az alapítója, Mohamed ibn Abd al-Vahháb (1703-1792) hasonlóan tett a Zaid al-Hattáb sírja fölé emelt kupolával.