Habsburg Ottó elveszettnek hitt iratai kerültek Budapestre
Elveszettnek hitt határidőnaplók és jelentős, az 1950-es és 1960-as éveket felölelő iratanyagok kerültek elő Habsburg Ottó hagyatékából a Salzburg melletti Casa Austria villa nemrégiben történt eladása nyomán – derül ki a budapesti Habsburg Ottó Alapítvány cikkéből. A páratlan történelmi dokumentumok és személyes tárgyak hazaszállítása új távlatokat nyit az egykori trónörökös kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének és a korszak politikai eseményeinek kutatásában.
A páratlan levéltári anyag április 19-én és 20-án került a budapesti alapítvány kezelésébe. Az intézmény igazgatója, Prőhle Gergely által vezetett delegációnak az iratokat Habsburg Károly, az egykori trónörökös legidősebb fia képviseletében nővére, Habsburg Gabriella főhercegnő adta át.
A gondosan előkészített dobozokból a legfontosabb leletként azok a határidőnaplók kerültek elő, amelyeket a történettudomány eddig megsemmisültnek hitt. Ezek a füzetek pontosan dokumentálják a politikus sűrű napirendjét, ami kulcsfontosságú támpontot nyújt a kutatóknak életútja, kapcsolati hálója és a korabeli események alaposabb feltérképezéséhez. A naplók mellett az irategyüttes magában foglalja az egykori trónörökös írásainak teljes gyűjteményét, valamint számos kitüntetését és gyermekkori játékait is. Az anyagot tovább gazdagítja Thomas Chaimowicz egykori salzburgi filozófiaprofesszor, Habsburg Ottó barátjának részleges könyvtári hagyatéka.
A most feldolgozásra váró iratokat évtizedeken át a Salzburg melletti Anif településen található Casa Austria (vagy más néven Swoboda-villa) falai között őrizték, amely éveken keresztül Habsburg Károly otthonául szolgált. Az 1869-ben neoreneszánsz stílusban, Wilhelm Swoboda bécsi gyógyszerkereskedő megrendelésére épült, Karl Sattler által tervezett tornyos kastély az osztrák–magyar kiegyezés utáni korszak egyik ikonikus épülete.
A háromhektáros angolparkkal körülvett rezidencia már a 19. században szorosan kötődött a Habsburg-családhoz: 1881 májusában itt töltötte nászútjának egy részét I. Ferenc József fia, Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia belga királyi hercegnő, aki a rideg paloták helyett részesítette előnyben ezt a püspökségtől megvásárolt, majd kibérelt birtokot.
Az ingatlant 1904-ben a bajor–francia származású Sophie Moÿ de Sons grófnő vásárolta meg, majd 1950-ben unokaöccse, Johannes von Moÿ gróf örökölte. Ő az 1990-es években bocsátotta a villát Habsburg Károly rendelkezésére, aki később hivatalosan is megvásárolta a patinás épületet. A Casa Austria jelenlegi tulajdonosváltásával és a hagyaték Budapestre szállításával új fejezet nyílik mind az épület, mind a hagyatékkezelő alapítvány történetében.
Az utolsó magyar király fiának páratlan dokumentumai a rendszerezést követően a kutatók számára is megkönnyítik a 20. századi európai események pontos datálását, hozzájárulva a történelmi folyamatok és az európai integrációt alakító eszmék árnyaltabb megismeréséhez.
