Kannibalizmusra kényszerültek az Andokban lezuhanó repülőgép túlélői

A baleset túlélői

Halálos landolás egy gleccseren

A rögbicsapatot szállító repülőgép 1972. október 12-én szállt fel a Carrasco nemzetközi repülőtér kifutójáról, de egy viharfront az Andok felett arra kényszerítette, hogy egy éjszakára megálljanak az argentin Mendozában, ahonnan a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a pilóta csak október 13-án indult tovább.

Az Andok csúcsain való áthaladás során a tapasztalatlan másodpilóta a rossz látási viszonyok miatt alacsonyabban tartotta gépét, és a santiagói légiforgalmi irányítókat is rosszul tájékoztatta gépe helyzetéről. A későbbi elemzések megállapították, hogy az ereszkedés megkezdésekor nemcsak túl korán fordult, hanem a fordulás irányát is rosszul kalkulálta ki. Ereszkedés közben a gép olyan súlyos turbulenciába került, amelynek hatására hirtelen több száz méternyit zuhant. A játékosok először még nevetgéltek a szokatlanul nagy rázkódáson, de néhány pillanat múlva az ablakon kinéző utasok döbbenten állapították meg, hogy egy hegygerinc magasodik előttük.

A pilóta mindent megtett, hogy elkerülje az ütközést, de hiába. A szemtanúk beszámolói és a helyszínen talált bizonyítékok alapján a repülőgép két vagy három alkalommal csapódott a hegynek. A pilótának sikerült a repülőgép orrát a hegygerinc fölé vinnie, de a farokcsúcs alsó része a hegygerincnek csapódott. A második ütközés a jobb szárnyat szakította le. Három utas, a navigátor és a steward a farokrésszel együtt veszett oda.

A repülőgép még néhány másodpercig mintegy 200 métert tovább haladt felfelé, amikor a bal szárny egy kiugró sziklának csapódott, ezzel leszakítva azt. Ekkor két további utas esett ki a törzs nyitott hátsó részéből. A törzs elülső része egyenesen repült tovább a levegőben, mielőtt 350 km/órás sebességgel, akár egy nagysebességű szánkó, lecsúszott a meredek gleccseren, és mintegy 725 métert ereszkedett. A repülőgép törzse végül 3570 méteres magasságban állt meg. Az ütközés összezúzta a pilótafülkét a benne lévő pilótákkal együtt.

Legalább négyen haltak meg a törzs hófödémnek ütközése következtében, amely kiszakította a megmaradt üléseket a rögzítésükből, és a gép elejére hajította őket. Az első pilóta azonnal meghalt, amikor az orrfutómű a mellkasához szorította a műszerfalat, a másodpilóta pedig súlyosan megsérült. Mivel nem tudott kiszabadulni üléséből, megkérte az egyik utast, hogy keresse meg a pisztolyát, és lője le, de az utas ezt visszautasította. A tragédiát követően összesen 33-an maradtak életben, sokuk súlyos vagy életveszélyes sérülésekkel.

A chilei légi kutató- és mentőszolgálatot egy órán belül értesítették a járat eltűnéséről. A bajbajutottakat aznap délután négy repülőgép kereste egészen sötétedésig. Az épségben maradt utasok észlelték a gépeket, ezért poggyászok segítségével keresztet rajzoltak a hóba, de azt egyik repülőgép sem vette észre. A sikertelenül végződő keresési expedíciót végül nyolc nap után állították le.

A baleset helyszíne, zöld szaggatott vonallal jelölve a három önkéntes ereszkedési útvonala. (Kép forrása: wikipédia / Createaccount / Createaccount / CC BY-SA 3.0

A túlélőknek a legnagyobb problémát a nagyon kevés élelem jelentette: nyolc tábla csokoládé, egy doboz kagyló, három kis üveg lekvár, egy doboz mandula, néhány datolya, cukorka, aszalt szilva jelentette a teljes készletüket. A balesetet követő napokban ezeket szigorú rendszer szerint osztották be, hogy a lehető legtovább kitartson szűkös élelmük.

A takarékoskodás ellenére ennivalójuk egy hét után elfogyott, és mivel a környéken semmilyen növényzet vagy állat nem volt megtalálható, a csoport a repülőgép egyes részeit, például az ülések belsejében lévő pamutot és a bőrt kezdték el megenni, bár ezek elfogyasztásától csak egyre betegebbek lettek.

Mivel tisztában voltak azzal, hogy a keresésükre indult mentőakciókat lefújták, a még életben lévők megegyeztek abban, hogy ha meghalnak, a többiek elfogyaszthatják maradványaikat. Mivel az összes utas római katolikus vallású volt, komoly erkölcsi fenntartásokkal kezelték kényszerű döntésüket, sokuk az örök kárhozattól tartottak. Hogy az életösztönök felülkerekedhessenek vallási meggyőződésükön, a kannibál aktusra úgy tekintettek, mint ami egyenértékű az Eucharisztiával, vagyis Jézus Krisztus testével és vérével a kenyér és a bor megjelenése során.

Nando Parrado and Roberto Canessa

Tizenhét nappal a lezuhanás után, október 29-én éjfél körül lavina csapott le a túlélők szállásaként is funkcionáló repülőgépbe. Hatalmas mennyiségű hó került a törzsbe, ami újabb nyolc ember életét oltotta ki. Két nappal később nagy nehézségek árán tudtak alagutat fúrni a pilótafülkén keresztül a felszínre, ám ekkor egy olyan tomboló hóviharral kellett szembenézniük, ami miatt nem maradt más választásuk, mint a törzsben maradni.

1. Halálos landolás egy gleccseren
2. Megpróbálni a lehetetlent

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban