2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 10
30 találat
[1]

138. július 10.

Meghal Hadrianus római császár

[2]

1099. július 10.

Meghal El Cid spanyol nemzeti hős

[3]

1290. július 10.

IV. (Kun) Lászlót meggyilkolják

IV. László végzetét `szeretett` kunjai teljesítették be. A király a Bihar megyei Körösszeg váránál tartózkodott, amikor kun merénylők támadtak rá és megölték. Az indíték okát pontosan nem ismerjük. Az uralkodót nem lehetett kun-ellenességgel vádolni. Kun szeretőket tartott, kun szokásokat vett fel, és csak a pápa és az egyház erőteljes fellépésének (pápai legátus, kiközösítés) hatásárása sikerült Lászlót valamennyire visszatéríteni a katolikus erkölcsökre. Elfogadta a kun törvényeket, majd fegyveresen lépett fel a lázadó kunok ellen. A meggyilkolt uralkodó holttestét Csanádon helyezték végső nyugalomra.

[4]

1521. július 10.

Mehmed Nándorfehérvárt löveti

Piri Mehmed nagyvezér hozzákezd Nándorfehérvár külső falainak lövéséhez

[5]

1541. július 10.

Szulejmán Budára ér

I Szulejmán szultán előhada Buda alá ér

[6]

1559. július 10.

Uralkodót váltanak Párizsban

II. Henrik francia király lovagi tornán bekövetkezett halálos balesete után felesége, Medici Katalin veszi át a kormányzást kiskorú fia, II. Ferenc nevében, és ezzel meghatározó szerephez jut Franciaország politikájának alakításában. II. Henrik egykori befolyásos szeretőjét, Diane de Poitiers-t elűzik az udvarból. II. Ferenc 1560. december 5-i halála után IX. Károly néven tízéves öccse lesz anyja, Medici Katalin gyámkodásával az új francia király. Katalin politikai célja, hogy a vallási vitákon (1562. III. 1.) felülemelkedve nemzeti egységet hozzon létre. Kormányzása azonban politikai intrikákban merül ki, és akaratát képtelen a vallási és feudális csoportosulásokra rákényszeríteni. I. Ferenc, II. Henrik és utódaik uralkodása idején Franciaország kulturális fénykorát éli. Már 1528-ban, I. Ferenc idején elkezdődött a fontainebleau-i kastély építése, mely önálló művészeti iskolát teremtett. A kastély építésénél az itáliai művészek a reneszánsz és a manierizmus stíluselemeit gótikus hagyományokkal ötvözték.

[7]

1584. július 10.

Meggyilkolják Orániai Vilmost

Az 51 éves I. (Hallgatag) Vilmost, Oránia hercegét, Holland, Zeeland és Utrecht helytartóját a katolikus Balthazar Gérard meggyilkolja. II. Fülöp spanyol király 1580-ban egy dekrétumban törvényen kívül helyezte Vilmost amiatt, hogy az északnyugati németalföldi tartományok függetlenségéért küzdött (1572. IV. 1; 1579. I. 6. és 23.). Vilmos célja Németalföld föderatív egybefogása volt a tartományok régi nemesi igazgatásának megőrzésével, és a vallási türelem támogatásával. Egyesítési törekvéseit azonban a vallási ellentétek meghiúsították. Habár Orániai Vilmos nemes célját nem egészen érte el, személyiségével és céltudatosságával a későbbi Hollandia alapjait teremtette meg.

[8]

1684. július 10.

Musztafa Szentendrénél támad

Musztafa pasa Szentendre környékén rátámad a szövetséges csapatokra

[9]

1827. július 10.

Megalapítják a Nemzeti Kaszinót

Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított. A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A `díszes gyülekező hely`-en az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb személyiségei, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy `egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak`. A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett, melynek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), s melyben a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett, a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője. A pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalgóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson, Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult. 1848-ig ezeknek az egyleteknek a száma mintegy 200-ra volt tehető.

[10]

1849. július 10.

Az orosz csapatok elfoglalják Besztercét

[11]

1867. július 10.

A bécsi birodalmi tanács elfogadja a miniszteri felelősség törvényét.

[12]

1869. július 10.

Irányi egyenjogúságot követel

Irányi Dániel, a szélsőbal képviselője, a felekezetek egyenjogúsítását célzó törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé.

[13]

1871. július 10.

Létrejön a Műegyetem

A pesti József polytechnikumot József Műegyetem néven egyetemi rangra emelik.

[14]

1898. július 10.

A fasodai incidens válsághoz vezet

Egy brit expedíció a Nílus déli völgyében fekvő Fasoda városkánál a Kongóból előnyomuló franciákkal találkozik, és visszavonulásra készteti őket. Tehát a franciáknak az a szándéka, hogy a Nílus déli völgyében a brit uralmat megtörjék, kudarcot vall. A két csapat összetűzése háborús konfliktushoz vezet, de Nagy-Britannia határozottsága és a brit flotta ereje a franciákat meghátrálásra és Fasodából való kivonulásra kényszeríti. 1899 márciusában Franciaország - a Csád-tó vidékén tett bizonyos engedmények ellenében - letesz arról, hogy a Felső-Nílus menti Bár-el-Gazálig hatoljon előre, és megelégszik azzal, hogy birodalmát Nyugat- és Észak-Afrikára korlátozza.

[15]

1900. július 10.

Megnyitják a párizsi metrót

[16]

1913. július 10.

A király szentesíti az 1913:XXIII. törvénycikket a választói jog büntetőjogi védelméről.

[17]

1919. július 10.

Kun Béla Leninnek sürgönyöz

Kun Béla külügyi népbiztos Leninhez intézett táviratában a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásának megindítását sürgeti a román hadsereg ellen. A Forradalmi Kormányzótanács közzéteszi CXXVI. számú rendeletét, a 45 évnél fiatalabb tartalékos tisztek mozgósításáról. A Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadsereg Főparancsnokságáról lemondott Böhm Vilmost bécsi követté nevezi ki.

[18]

1924. július 10.

Fogházra ítélik József Attilát

Nyolc hónapi fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítéli a Budapesti Büntető Törvényszék József Attilát a Lázadó Krisztus című verséért

[19]

1939. július 10.

Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszus kezdődik Budapesten.

38 államból érkezett 532 küldött részvételével; cukor-,szesz-, élelmiszeripari kérdéseket vitat meg.

[20]

1940. július 10.

Pétain megalapítja Vichy-Franciaországot

Néhány nappal Franciaország összeomlása és a fegyverszüneti egyezmény június 22-i aláírása után, a Vichybe összehívott francia nemzetgyűlés a 74 esztendős Philippe Pétain marsall június 17-e óta hivatalban levő kormányát ruházza fel az alkotmányozó és végrehajtó teljhatalommal. A Franciaország közepén fekvő jelentős fürdőváros Vichy, július 1-je óta a `Francia Állam`, a meg nem szállt, ún. szabad Franciaország székhelye. Pétain vichyi kormányában a politikai vezető Pierre Laval, aki erőteljes politikai nyomással először azt éri el, hogy a hatalmat Pétainre ruházzák. Míg Pétain marsall Németországgal szemben időnyerésre törekszik, Laval korlátozott együttműködéssel kísérli meg Franciaország helyzetének megjavítását. Lavalt néhány hónap múlva felmentik tisztségéből és letartóztatják, Hitler követelésére azonban 1942-ben ismét miniszterelnök-helyettessé nevezik ki. Míg a Pétain-kormány elkerülhetetlennek tartja a fegyverszüneti egyezmény megkötését Hitlerrel, Londonban Charles de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság vezetője Franciaország nevében az ellenállás folytatására szólít fel. Franciaország politikai vezetésének együttműködőkre és ellenállókra szakadása már a fegyverszünet előtt megmutatkozott Bordeaux-ban, ahová a kormány Adolf Hitler nyugati támadása után menekült.

[21]

1940. július 10.

Teleki Hitlerrel tárgyal

Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter Münchenben tárgyal Hitlerrel és Cianó gróffal a magyar-román konfliktus megoldásáról

[22]

1941. július 10.

Az Egyesült Államok kiutasítja a német konzulátus tagjait

[23]

1943. július 10.

Szicíliában szövetséges csapatok szállnak partra

Brit és amerikai csapatok szállnak partra Szicília déli csücskén. A szövetségesek Olaszország legdélnyugatibb részén veszik fel a harcot a tengelyhatalmakkal, mivel az ottani területek vannak katonailag a legkevésbé biztosítva. Szicíliában az olasz csapatok csekély ellenállást tanúsítanak. Az augusztus 17-i messinai bevonulással a sziget elfoglalása befejeződött. A német és az olasz csapatok már augusztus 9-én hozzáfogtak kiürítéséhez. A szövetségesek szicíliai partraszállása Benito Mussolini fasiszta kormányának bukásához vezet (1943. VII. 24.). A Pietro Badolglio vezette új kormány fegyverszüneti tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel. Hosszas tárgyalások után szeptember 3-án Giuseppe Castellano és Dwight D. Eisenhower tábornokok aláírják a fegyverletételt. Egy pótokmány meghatározatlan időre felfüggeszti Olaszország jogi létezését. Ugyanazon a napon brit és amerikai csapatok szállnak partra Calabriában az olasz szárazföldön és szeptember 9-én Salernóban. A német csapatok kezdeti heves ellenállás után visszavonulnak a Volturnóig. A szövetségesek október 6-áig az olasz állam területének kereken egynegyedét hódítják meg. Szeptember 8-án bejelentik az olasz fegyverletételt. A német haderő a szövetségesek partraszállására és az olasz fegyverletételre az olaszországi, franciaországi és balkáni olasz csapatok lefegyverzésével válaszol. Ezenkívül szeptember 10-én német csapatok szállják meg Rómát, Olaszországnak több mint a kétharmada a németek kezén van. A királyi család és a Badolglio-kormány délre, a szövetségesekhez menekül. Október 13-án, az olasz kormány hadat üzen a Német Birodalomnak. Az eseményekkel nyugati felfogás szerint megnyílt a Szovjetunió által régóta követelt európai második front.

[24]

1947. július 10.

Minisztertanácsi döntés születik arról, hogy Magyarország nem vesz részt a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferencián

[25]

1949. július 10.

A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének III. rendes közgyűlése bejelenti a szövetség feloszlatását ás a népi kollégiumok átadását az államnak

[26]

1970. július 10.

Létrehozzák a KGST bankját

A szocialista országok együttműködése jegyében 1970-ben hozták létre a KGST Nemzetközi Beruházási Bankját. Célja: hosszú lejáratú hitelek nyújtása volt. A bank alaptőkéje 1052,6 millió transzferábilis rubel volt, amit a tagországok a KGST-n belüli exportjuk arányában fizettek be. A Nemzetközi Beruházási Banknak fontos szerepet szántak a KGST 1971. augusztus 24-i ülésén elfogadott komplex program megvalósításában, amiben a tagországok gazdasági integrációt fejlesztő, hosszú távú intézkedéseit rögzítették.

[27]

1976. július 10.

Környezeti katasztrófa Sevesonál

Egy vegyigyárban 1976. július 10-én bekövetkezett robbanás során felszabaduló dioxin nevű méreg elpusztította a Milánó közelében fekvő Seveso község életfeltételeit. A környezet szennyeződése miatt a helység lakóit ki kellett telepíteni, a tartós károsodás egyelőre felmérhetetlen.

[28]

1989. július 10.

A bányászok tömeges sztrájkjai

A szibériai kubaszi szénmezők bányászainak sztrájkja néhány nap alatt a Szovjetunió összes bányavidékére kiterjedő tömeges tiltakozássá dagadt. Mihail Gorbacsov szerint a megmozdulás, amelynek ereje csak a hónap végén csökkent, alapvetően fenyegeti az átalakítási politikát. A sztrájk tetőpontján csupán a Szovjetunió legnagyobb bányavidékén, az ukrajnai Donyec-vidéken 300 000 munkás hagyta abba a munkát. A megmozdulások hullámai elérték az Északi-sarkkört és a délen fekvő Kazahsztánt is. Gorbacsov három drámai felhívásban fordult a sztrájkolókhoz. Felszólította őket, hogy vegyék fel a munkát, mert különben a reformok sikerét veszélyeztetik. Mindazonáltal elismerte követeléseik jogosságát. A sztrájkolók mindenekelőtt a következőket követelik: - a bányavidékek gazdasági önállóságát, hogy ne kelljen a teljes nyereségüket leadni a moszkvai Szénügyi Minisztériumnak; - a bányavidékek katasztrofális környezetvédelmi helyzetének megjavítását; - a hivatalos szakszervezetek mellett létrejött sztrájkbizottságok továbbra is működhessenek. Sokfajta élelmiszer és olyan alapvető cikkek, mint a ruházat és a cipő, alig kaphatók vidéken. Az elavult munkakörülmények miatt az elmúlt 9 évben tízezer bányász vesztette életét. A tárgyalások kremlbeli vezetői messzemenően beleegyeztek a követelések teljesítésébe, amelyeket közvetlenül a helyi sztrájkbizottságokkal vitattak meg. Ezt követően a bányászok augusztusban felvették a munkát. Gorbacsov szerint a sztrájk miatt keletkezett népgazdasági veszteségek elérik a 70 milliárd rubelt.

[29]

1994. július 10.

Kucsma és Lukasenko győz

Ukrajnában Leonyid Kucsma, míg a szomszédos Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko győz az elnökválasztás második fordulójában.

[30]

1996. július 10.

Liberális kongresszus ül össze Bécsben

A kétnapos bécsi kongresszuson az európai liberális pártok kidolgozzák a liberális álláspontot az információs társadalom elôkészítésére, eszerint liberalizálni kell a telekommunikációs piacot, valamint új, magas termelékenységű foglalkozásokat kell létrehozni. A bécsi nyilatkozat fô témái: az Európai Unió kül-, igazságügy- és belpolitikai reformja, az intolerancia elleni küzdelem, környezetvédelem, Európa nagyobb szerepvállalása az egész világon megvalósítandó béke, biztonság és demokrácia kérdéseiben.

Bezár