Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait

Fotó: REUTERS/Aziz Taher

A libanoni kulturális minisztérium közleménye szerint a támadások a március elején kezdődött konfliktus eddigi legsúlyosabb kárait okozták a régészeti parkban. Az izraeli hadsereg június 7-én adott ki evakuálási parancsot a területre, amelyet röviddel később bombázások követtek.

Az AFP helyszíni tudósítói és Ali Badaui, Dél-Libanon régészeti lelőhelyeinek igazgatója megerősítették, hogy az ókori oszlopsorok környezetét törmelék borítja. A robbanások nyomán betondarabok és fémszilánkok záporoztak a területre, megrongálva a történelmi oszlopokat, oszlopfőket, talapzatokat és az értékes mozaikokat. A támadás során a helyszín egyik adminisztratív épülete is találatot kapott. A libanoni hatóságok a károk pontos felmérését csak a harccselekmények szünetelésével, a régészek fizikai biztonságának garantálása után tudják elvégezni.

A mostani pusztítás egy olyan helyszínt érintett, amely elméletileg szigorú nemzetközi védelem alatt áll. Az UNESCO a 2023 és 2024 közötti konfliktusokat követően több mint hetven libanoni kulturális örökségi helyszínt, köztük Türoszt és a közeli el-Bász lelőhelyét is megerősített ideiglenes védelem alá helyezte. A libanoni kulturális miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a támadások sértik a fegyveres konfliktusok esetén a kulturális javak védelméről szóló hágai egyezményt.

A terület az UNESCO Kék Pajzs nevű szimbolikus oltalma alatt is áll. Ali Badaui hangsúlyozta, hogy a régészeti park tisztán civil célpont, és a területen semmilyen katonai tevékenység nem zajlott a Hezbolláh és az izraeli hadsereg közötti összecsapások során.

Türosz a Földközi-tenger medencéjének egyik legősibb és legjelentősebb városa, mintegy húsz kilométerre fekszik az izraeli határtól és kilencven kilométerre Bejrúttól. A Krisztus előtti harmadik évezredben alapított település a föníciai civilizáció egyik legfontosabb központjává, majd a régió meghatározó tengeri hatalmává vált. A város kereskedelmi hálózata az egész ismert ókori világot behálózta, és a türosziak alapították meg az észak-afrikai Karthágót is. A település gazdagságát híres bíborfestékipara és tengeri fatermelése alapozta meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait