Isztambulban ülésezik az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2027-ben

Isztambul ad otthont az UNESCO Világörökségi Bizottsága negyvenkilencedik ülésszakának 2027 nyarán, jelentette be a török külügyminisztérium. A nemzetközi testület dél-koreai találkozóján meghozott egyhangú döntés kiemelkedő diplomáciai siker, amely nemcsak a törökországi műemlékvédelem elismertségét növeli, hanem alapvetően meghatározza az egyetemes kulturális és természeti értékek jövőbeli megóvásának globális irányvonalait is.

A nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján a július 19. és 29. között megtartott tanácskozáson tizenkilenc kulturális, öt természeti és egy vegyes besorolású tétellel egészült ki a jegyzék. A Puszanban meghozott határozatok eredményeként a világörökség immár százhetvenhárom ország ezerkétszázhetvenhárom helyszínét foglalja magában. A döntéshozatal mérföldkőnek tekinthető az afrikai kontinens és a fejlődő szigetállamok szempontjából, mivel történetük során először került fel a listára a Comore-szigetek, Sao Tomé és Príncipe, valamint Dél-Szudán. Ezzel huszonháromra csökkent azon tagállamok száma, amelyek nem rendelkeznek elismert örökségi helyszínnel.

Az ülésszak kiemelt figyelmet fordított a fegyveres konfliktusok által fenyegetett történelmi emlékekre. Sürgősségi eljárás keretében vették fel a listára, egyben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolták a palesztinai Ciszjordániában található Szebasztia ókori régészeti lelőhelyét, a libanoni Amel-hegyi várakat és a dél-szudáni Boma-Badingilo ökoszisztémát. Szebasztia az ókori Szamária fővárosaként a hellenisztikus és római korban jelentős központ volt, míg a libanoni várrendszerek a keresztes hadjáratok történelmének lenyomatai.

Szintén a veszélyeztetett kategóriába került az ukrajnai Krím-félszigeten fekvő, ókori görög alapítású Tauriai Kherszonészosz és annak mezőgazdasági területe, valamint a föníciai korszakból származó Türosz városa. Az intézkedések technikai és pénzügyi segítséget biztosítanak e páratlan emlékek megóvásához.

A kulturális örökségvédelem kiterjesztésének részeként a bizottság az 1944-es normandiai partraszállás helyszíneit is beemelte a regiszterbe. Az emlékhelyek kategóriáját 2023-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a nemzetek számára sorsfordító, a történelmi emlékezetet alapvetően meghatározó események fizikai tereit is megóvják. Az 1944. június 6-i szövetséges partraszállás, a nyugati front megnyitása a második világháború egyik legmeghatározóbb katonai művelete volt. A partszakaszok elismerése a békés reflexiót szolgálja a globális emlékezetpolitikában.

A tanácskozás felülvizsgálta a korábbi védelmi státuszokat is, amelynek eredményeként Bécs történelmi központja lekerült a veszélyeztetett helyszínek listájáról. Az egyetemes örökség megóvása érdekében a bizottság elfogadta a fejlődő kis szigetállamokra vonatkozó, 2026 és 2034 közötti időszakra szóló stratégiát is. A tizenhárommillió dolláros költségvetésű program célja, hogy a klímaváltozás által sújtott régióknak segítséget nyújtson a kulturális sokszínűség fenntartásában.

Az ülésszakon a tagállamok egyben egyöntetű támogatásukról biztosították Törökországot a következő csúcstalálkozó házigazdai szerepére vonatkozóan. A tervek szerint az eseményt 2027. június 27. és július 7. között tartják meg Isztambulban, az ország legnépesebb és történelmileg legjelentősebb városában. A diplomáciai siker részeként a testület a jövő évi, negyvenkilencedik ülésszak elnökévé választotta Musztafa Yurdakult, Törökország állandó UNESCO-képviselőjét.

Az UNESCO Világörökségi Bizottsága az 1972-es világörökségi egyezmény végrehajtásáért felelős legfőbb döntéshozó szerv. A huszonegy, négyéves megbízatással rendelkező tagállamból álló grémium hatáskörébe tartozik a világörökségi lista bővítése, a már nyilvántartott helyszínek megőrzési állapotának folyamatos felülvizsgálata, valamint a veszélyeztetett helyszínek listájára történő felvételek jóváhagyása. A testület emellett a Világörökségi Alap kezelését is végzi, koordinálva a kiemelkedő egyetemes értéket képviselő területek védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Törökországot, amely a 2023-as szavazáson magas támogatottsággal került a bizottságba, a 2023 és 2027 közötti időszakra választották meg a testület tagjává.

A kisázsiai ország történelmi és régészeti szempontból is a világ egyik leggazdagabb régiója, amely jelenleg huszonkét kulturális és vegyes besorolású helyszínnel szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékében. A listán olyan, a történettudomány számára korszakalkotó jelentőségű helyszínek találhatóak, mint a 2018-ban felvett Göbekli Tepe, amelyet a régészet a történelem nulladik pontjaként is emleget.

A szakértők értékelése szerint a negyvenkilencedik ülésszak megrendezése és a bizottsági elnökség betöltése új szintre emeli a török kulturális diplomáciát. Az esemény nem csupán a helyi turizmus fellendítését szolgálja, hanem fókuszba helyezi az emberiség közös múltjának megőrzését célzó tudományos együttműködéseket is a modern kihívások árnyékában.